Az állam 1991-ben már egyszer belenyúlt a kölcsönszerződésekbe. Az akkori körülmények tanulságul szolgálnak a végtörlesztés következményeinek megítélésekor.
Az egyháztörvény valóban egyedülálló Európában. Nemcsak a diszkrimináció tilalmát és a szabad vallásgyakorlás jogát sérti, hanem a hatékony jogorvoslathoz való jogot is.
Az újságírók forrásainak védelméből az új sajtótörvénnyel alig maradt valami. A Brokernet-ügyben eljáró főhadnagy arra figyelmeztette az információit titokban tartó Bodoky Tamás újságírót, hogy hamis tanúzás miatt szabadságvesztés jár. Pedig a vallomás megtagadása nem is bűncselekmény.
A tervezett munkaügyi szabályok nemcsak a védelmi időszak alatt könnyítik meg a felmondást, hanem bármikor. A munkáltató sokkal kisebb kockázatot vállal a munkavállaló jogellenes kirúgásával, mint a munkavállaló egy munkaügyi per megindításával.
Az 1991-es Farkas Helga-ügyben csak az biztos, hogy nem húsz év az elévülési idő. De hogy mennyi, azt egy jogalkotói mulasztás miatt csak tippelni lehet.
A kormányok a polgári perek gyorsítására tett intézkedésekkel újra és újra ugyanabba a hibába esnek. Most a kiemelt perek lesznek gyorsabbak, minden más ügy lassul.
Ugyanazon a napon két ügyben is elmarasztalta a strasbourgi bíróság a magyar államot. A magyar hatóságok reakcióiból úgy tűnik, a "függetlenségi harc" elérte Magyarország és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolatát is.
Csenge ügye rámutat arra, hogy milyen az, ha a kórház hibázik, nem hajlandó fizetni, a bírósági eljárás elhúzódik, és mindezzel a károsult család jár rosszul.
