Cikkek

Úgy tűnik, hogy egy közember megjelenítésekor sokszor háttérbe szorul az emberi karakter felfedése. Ez nem volt másképp az elmúlt korokban sem. Mégis Auguste Rodin a Calais-i polgárok (1884-1889, Párizs, Calais, London) esetében olyan mintát teremtett meg, amely időtől függetlenül képes ezt megtenni. Az a Rodin, akinek ugyanolyan fontos volt a privát élet legbensőségesebb érzéseinek kifejező ábrázolása, kilépett a köztérre, hogy a szobrászat eszközeivel mondja el véleményét bizonyos emberi mentalitásról.

Az új sajtószabályozás filozófiája, hogy szűnjön meg a piaci szemléletű, „öncélú sajtószabadság”, és helyette „közösségelvű értékrendet” közvetítsenek a sajtótermékek. A kormányzat valóban bezárná a boltot.

Viták folynak az Alkotmánybíróság hatáskörének „alkotmányellenes” szűkítéséről és arról, hogy a készülő új alkotmány összeegyeztethető-e az alkotmányosság elveivel. Ennek kapcsán megfogalmazok egy kérdést, amelyről viszonylag kevés szó esik. Mondhatjuk-e, hogy az alkotmányjog legfontosabb elvei lényegében azonosak az egész világon, de legalábbis az európai kontinensen, így bármely alkotmánymódosítás vagy új alaptörvény megítélhető a közös elvek alapján?

A Károlyi Mihály szobrával kapcsolatos események a kulturális, művészeti tárgyakhoz való viszonyunkat és azok használatát is jellemző módon mutatják. Nem ez volt az első eset, hogy közvetlenül beavatkoztak a szobor fizikai állapotába. Többek között 2007 elején „vagonvörös alapozó festéket” öntöttek az alakra és a márvány talapzatra. A színválasztás biztos nem véletlen, szimbolikus jelentősége van, mint ahogy a mostani fekete lepelnek is.