Mást ért alkotmányos identitáson a német Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és több kelet-közép-európai bíróság. A fogalom folytonosságot sugall, ám sokszor csak azt jelzi, merről fúj a politikai szél.
A brüsszeli terrortámadás után a magyar kormány továbbra is az EU-val és a menekülőkkel szembeni gyűlöletet gerjeszti. A mögöttes cél a kormányfői hatalom kiterjesztése. Az alaptörvény módosítása nem támogatható.
A nagy vagyoni egyenlőtlenség az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Egy új könyv intézkedéseket javasol, hogy a társadalmak piacgazdasági keretek között igazságosabbak legyenek.
Az illiberális fordulat kihat a nők helyzetére is. A nők „természetes”, „biológiai” adottságaival operáló politika nemcsak fenntartja az igazságtalan társadalmi különbségeket, hanem további hátrányokat idézhet elő.
Jól sejti az olvasó, hogy ez a cikk nem Magyarországról szól. A többszakaszos, részvételi elemekben gazdag izlandi alkotmányozási eljárás ért véget. Egyelőre nem lesz új alkotmány.
A Velence Bizottság soha nem látott eljárássorozatban értékeli az újonnan elfogadott magyar törvényeket. De miről is szól ez a vizsgálatfolyam, és mi a tétje?
Tényállítás vagy értékítélet? Magánügy vagy közügy? Reputáció vagy érzékenység? A Polt Péter kontra Kis János per kérdéseire a strasbourgi gyakorlat világos választ ad.
Az új törvény tizennégy felekezetet ismer el egyházként – több mint 300 egyház elveszíti ezt a státuszát. Egy jó kormányzat számára egyformán kedves volna a különböző hitűek vallásgyakorlása és karitatív tevékenysége.
A hatáskörszűkítő szabályok ellenére egy független, bátor és átláthatóan működő alkotmánybíróság érdemi jogvédelmet biztosíthatna. Azonban láthatóan ez az, amit a kormányzó többség mindenképpen el akar kerülni.
Izlandon a múlt évben alkotmányozási folyamat indult, amelybe a választópolgárok is bekapcsolódhattak. Az alkotmány sorsa azonban végső soron a jelenlegi és azt követő parlament képviselőinek a kezében van.
