Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint jogsértő, ha egy szórakozóhely csak a férfiaktól kér belépőjegyet. Ez igaz lehet, de nem a férfiak, hanem a nők diszkriminációja miatt. Ennek felmutatására azonban egy női indítványozóra lett volna szükség.
Az amerikai Legfelső Bíróság tárgyalójában folyik a melegházasságról szóló vita. Az ülés szünetében a Szuverén fültanúja volt két megfigyelő – Előd és Ronald – érdekes beszélgetésének.
A Karsai versus Jobbik ügy a magyar szólásszabadság állapotáról nyújt pontos képet. Hamis az a közkeletű állítás, hogy Magyarországon túl szabad a szólás. Nem az – hanem a feje tetejére lett állítva.
A kormány újabb, Alkotmánybíróság ellen szőtt terve szerint az AB nem hivatkozhatna az Alaptörvény előtti alkotmány talaján született döntésekre, és csakis az új Alaptörvény szelleme alapján dönthetne. A terv jogilag értelmetlen.
A választási eljárás szabályai alapvetően befolyásolhatják nemcsak a választás kimenetelét, de az eredmény legitimitását is. A hazai regisztrációs szavazás megítéléséhez tanulságos lehet vitatott külföldi választási szabályok szemügyre vétele. Ilyen az USA egyes tagállamaiban bevezetésre kerülő fényképes igazolvány követelménye.
Egyre többször fordul elő, hogy a kormány és hatóságai tudatosan és törvénysértő módon nehezítik a tüntetések megtartását. Vajon a békés tüntetés szervezőinek mindig tiszteletben kell-e tartaniuk a nyíltan törvénysértő rendőrségi tiltást?
Ha a szólást a toleranciára nevelés jegyében korlátozzák, akkor előbb-utóbb sem szólás nem lesz, sem szabadság. A dél-afrikai gyalázkodástilalom jó példa erre.
Sokak szerint a mostani Alkotmánybíróságtól a decemberi médiadöntés is szép teljesítmény. A határozat alapján azonban alig maradt alkotmányos korlátja az írott sajtó szabályozásának.
Igaz-e, hogy a gazdasági szabadságharc tétje az ország szuverenitása? Vagy a gazdasági szuverenitás egy fikció csupán? Egy biztos: az államok és nemzetközi intézmények együttműködése felelősséggel jár.
