Az amerikai Legfelső Bíróság tárgyalójában folyik a melegházasságról szóló vita. Az ülés szünetében a Szuverén fültanúja volt két megfigyelő – Előd és Ronald – érdekes beszélgetésének.
A Karsai versus Jobbik ügy a magyar szólásszabadság állapotáról nyújt pontos képet. Hamis az a közkeletű állítás, hogy Magyarországon túl szabad a szólás. Nem az – hanem a feje tetejére lett állítva.
A kormány újabb, Alkotmánybíróság ellen szőtt terve szerint az AB nem hivatkozhatna az Alaptörvény előtti alkotmány talaján született döntésekre, és csakis az új Alaptörvény szelleme alapján dönthetne. A terv jogilag értelmetlen.
A választási eljárás szabályai alapvetően befolyásolhatják nemcsak a választás kimenetelét, de az eredmény legitimitását is. A hazai regisztrációs szavazás megítéléséhez tanulságos lehet vitatott külföldi választási szabályok szemügyre vétele. Ilyen az USA egyes tagállamaiban bevezetésre kerülő fényképes igazolvány követelménye.
Egyre többször fordul elő, hogy a kormány és hatóságai tudatosan és törvénysértő módon nehezítik a tüntetések megtartását. Vajon a békés tüntetés szervezőinek mindig tiszteletben kell-e tartaniuk a nyíltan törvénysértő rendőrségi tiltást?
Ha a szólást a toleranciára nevelés jegyében korlátozzák, akkor előbb-utóbb sem szólás nem lesz, sem szabadság. A dél-afrikai gyalázkodástilalom jó példa erre.
Sokak szerint a mostani Alkotmánybíróságtól a decemberi médiadöntés is szép teljesítmény. A határozat alapján azonban alig maradt alkotmányos korlátja az írott sajtó szabályozásának.
Igaz-e, hogy a gazdasági szabadságharc tétje az ország szuverenitása? Vagy a gazdasági szuverenitás egy fikció csupán? Egy biztos: az államok és nemzetközi intézmények együttműködése felelősséggel jár.
A bírósági ítéletek politikai vita tárgyává válhatnak. Érdemes összevetni az európai emberi jogi bíráskodásról zajló angliai vitát Kövér László megnyilvánulásával, mely szerint Strasbourgban idióták ítélkeznek.
Washington ma a végletekig polarizált és diszfunkcionális politika szinonimája. Sokak szerint ennek oka a politikusok és a pénzvilág összefonódásában keresendő. Mi tehetné tökéletesebbé az uniót?
Az angol telefonlehallgatási botrány nyomán kiderült, hogy a válságot részben szabályozási hiányosságok okozzák. Hogyan lehet megőrizni a sajtó autonómiáját és kiszélesíteni a magánszféra védelmét?
Az amszterdami bíróság felmentette a gyűlöletbeszéd vádja alól a szélsőjobboldali párt elnökét, miközben a strasbourgi emberi jogi bíróság jóváhagyta egy gyűlölködő belga politikus megbüntetését. A perlés tévút.
A tavalyi árvíz után a Jobbik – több helyi lakos szerint – csak a nem romáknak osztott adományt Szalonna faluban. A hatóság most megállapította, hogy a diszkriminatív bánásmód nem része a szabadságnak, mégsem marasztalta el a pártot.
Az Egyesült Királyságban népszavazást tartottak a választási rendszer reformjáról. A másodlagos, harmadlagos preferenciákat is értékelő alternatív szavazati rendszer elbukott. Mi a kudarc magyarázata?