Ha meg tudjuk fogalmazni, milyen közös célok érdekében van szükség a köztársaság újjáépítésére, akkor a korábbiaknál jobban működő eljárási és intézményi megoldásokat is találhatunk.
A magyar alkotmányos intézményrendszer romokban hever, a megmaradt fórumok tehetetlenül szemlélik az antidemokratikus folyamatokat. Átvehetik-e az alkotmányvédő funkciót nemzetközi testületek?
Az új alaptörvény hatálybalépése ürügyén benyújtott törvényjavaslat látszólag a kommunizmussal számol le, valójában a demokratikus jogelvekkel és a nemzetközi joggal hadakozik.
A pápa németországi látogatása igazolta, hogy az egyház nehezen képes megbirkózni a modern társadalmi problémákkal. Nem egyházi belügyről, hanem a kritikai közélet ügyéről van szó.
A Fidesz demokratikus politikai riválisai próbálják megfogalmazni identitásukat. Lehetséges-e józan és gyakorlatias politikai kínálatot nyújtani előzetes értékelköteleződés nélkül?
Magyaristáknak rendőrségi papírjuk van arról, hogy szabadon tüntethetnek a Sziget Fesztivál közepén. Látszólag eszement helyzet, amelyre nincs megoldás. Mivel nem a természeti állapotban élünk, hanem egy államban, a konfliktus kezelhető.
Az alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok. A strasbourgi bíróságnak fontos szerepe lehet, de nem tudja teljesen átvenni az alapjogvédelmi funkciókat.
Folyamatosan romlanak a magyar romák kilátásai, és terebélyesedik a cigányellenesség. Az Országgyűlés a büntető törvénykönyv szigorításával reagált a gyöngyöspatai eseményekre. A módosítás a társadalmi válság tünete, és nem orvossága.
A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. Nézzük például a személyi szabadsághoz való jogot.
A borúlátó prognózis vált valóra: a kormányfő és követői karakteresen átformálják a magyar alkotmányos rendszert. Szimbólumaik világa infantilis akarnokságot tükröz, államszervezeti megoldásaik a hatalom kíméletlen központosítására irányulnak.
Ha az alkotmánytervezők komolyan vennék a választójog elveit, akkor nem a határon túliak, a csecsemők és a kisgyermekek szavazati jogán gondolkodnának, hanem a gondnokoltakén és a tinédzserekén.
Legitim-e az 1989-es alkotmány? Legitim lesz-e a következő? Az alkotmányozás folyamatai azt jelzik, hogy most nem lehet a korábbinál jobb tartalmú és nagyobb társadalmi támogatottságú alkotmányt elfogadni.
