PTJG

Jog

| Jog |
2016. március 13.
Az európai együttműködés világraszóló újdonság. Demokratikus továbbfejlesztése szörnyen nehéz. Ám elvi, társadalmi és természeti okok miatt nincs út „vissza a nemzetállamhoz”. Vagy ha mégis, akkor az autokrácia zsákutcájába vezet.
| Jog |
2018. április 4.
A budaörsi önkormányzat példaértékű esete a “szolidaritási” adóval. Miként számolja fel az állam a helyi autonómiákat, és miként asszisztál ehhez a bíróság?
| Jog |
2017. október 20.
Fontosabb kormányzati cél lett a korszerű programokat megvalósító szervezetek ellehetetlenítése, mint a bűnmegelőzés.
| Jog |
2017. április 20.
A civilek elleni intézkedéscsomag nyilvánvaló célja a megbélyegzés. A javasolt törvény a demokratikus elvek mellett a magyar jogrend szabályainak is ellentmond.
| Jog |
2017. április 10.
Kötelező áthelyezés. Megfelezett fizetések. Hatékony jogorvoslat hiánya. Egy példa az állami tisztviselők kiszolgáltatottságáról.
| Jog |
2017. március 14.
Az alaptörvény szerint az Országgyűlés választja az államfőt, valójában a miniszterelnök jelöli ki. Miféle rendszer ez? Nem tökéletlen demokrácia, hanem újfajta autoritarizmus.  
| Jog |
2017. január 9.
Mást ért alkotmányos identitáson a német Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és több kelet-közép-európai bíróság. A fogalom folytonosságot sugall, ám sokszor csak azt jelzi, merről fúj a politikai szél.
| Jog |
2016. november 22.
Világjelenség, hogy a hatalom urai a „nép nevében” támadják az alkotmányosságot védő bíróságokat. Ám azok nem a demokrácia korlátai, hanem nélkülözhetetlen alkotóelemei. Nélkülük nem a nép önkormányzata lesz, hanem önkényuralom.
| Jog |
2016. október 5.
Sik Domonkos azt írja cikkében, hogy az állampárt egyre nyíltabban hagyja figyelmen kívül a demokratikus szabályokat. Az állítást támogató széljegyzet következik az alaptörvény természetéről.
| Jog |
2016. július 6.
A családok és gyermekek védelme egyetemes jogelv. A menekült és menedékkérő gyerekek különleges bánásmódra jogosultak. Mit jelent, ha a kormányzat kirekeszti őket a védett körből?
| Jog |
2016. április 21.
Az autoriter kormányzatok hatástalanítják az alkotmánybíróságot. A magyar helyzet mégis más, mint a lengyel: nincs védelemre méltó alkotmány, és új bírók választása nem hoz változást. Van alkotmánybíróság, de nincs alkotmánybíráskodás.
| Jog |
2016. április 12.
A Kiss László-ügyben a közérdek és az állampolgárok közérdekű információhoz való joga kívánja meg a tettes nyilvános beazonosítását. Az eset kavarta indulatok azonban veszélyeket is hordoznak magukban. 
| Jog |
2016. április 10.
A brüsszeli terrortámadás után a magyar kormány továbbra is az EU-val és a menekülőkkel szembeni gyűlöletet gerjeszti. A mögöttes cél a kormányfői hatalom kiterjesztése. Az alaptörvény módosítása nem támogatható.
| Jog |
2016. február 22.
A gyermekek, szülők és tanárok jogait sértő közoktatási intézkedések rendszert alkotnak. Emellett az új oktatási struktúra a szociális kirekesztés alapja. Kérdés, hogy a bíróságok korlátozzák-e még az ilyen kormányzati törekvéseket.
| Jog |
2015. szeptember 21.
A kormányzat sokféle módon reagált a menekülők érkezésére. A cél folyamatosan az, hogy az ország ne legyen biztonságos az üldözöttek számára. A nemzetközi és az uniós szabályok, de még a hazai törvények sem számítanak.
| Jog |
2015. szeptember 5.
A diktatórikus hatalmak hajlamosak rendkívüli jogosítványokat igényelni. Sőt képesek válságszituációt létrehozni, hogy eltérjenek a rendes jogrendtől. Végül a kivétel lesz a normális.
| Jog |
2015. szeptember 1.
Nincs alkotmányos demokrácia a közérdekű adatok nyilvánossága nélkül. Az infószabadság ügyeiben kifejtett aktivitás azonban az autoriter rezsimnek is kedvezhet. Miként lehetséges ez, és hogyan kerülhető el?
| Jog |
2015. június 25.
A közelmúltban Írország népszavazással legalizálta a melegházasságot. Most az Egyesült Államok legfelső bírósága az alkotmányra hivatkozva ismerte el ugyanezt. Mi szól az igenek mellett?
| Jog |
2015. február 17.
A Szuverén második vitacikke szerint a szólásszabadság része, ha egy újság provokatív módon kifigurázza a vallási vakbuzgóságot.
| Jog |
2015. február 15.
A Szuverén két vitacikke közül az első amellett érvel, hogy a sajtószabadság akkor korlátozható, ha a közlés sérülékeny társadalmi csoport tagjainak méltóságát, egyenlő állampolgári státuszát csorbítja.

Weboldalunkon cookie-kat használunk.

A kattintson a További információk gombra.