Jog

Az Alkotmánybíróságnak mihamarabb döntenie kell arról, miképpen viszonyul az Alaptörvény negyedik módosításában kimondott alkalmazási tilalomhoz. Úgy tűnik, a hangsúlyváltás elkerülhetetlen, de a gyakorlat nem kényszerül visszafordíthatatlan irányváltásra. 

A lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki a Pécsi Törvényszék Bándy Kata megölése ügyében. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy csak koporsóban hozzák ki az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetből. A bíróság a vádlott tettét aljas indokból elkövetett emberölésnek és kifosztásnak minősítette, az előbbi elvileg önmagában is megalapozhatja a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. De mi vezeti a döntéshozót ilyen verdikt meghozatalához?

Sérti-e a közerkölcsöt, ha a tévétársaság pénzt ad az elítéltnek egy interjúért? És ha ezt a pénzt a sértett kapja? A közerkölcs és a sajtószabadság kapcsolata ma sem egyértelműen tisztázott.

Az Alaptörvény negyedik módosításában nincsenek meglepetések, az alkotmányozó többség azokat a politikai céljait kívánja szentesíteni, amelyek már korábban ismertek voltak. A változtatás módja és hangneme azonban egy új minőséget jelez, nyíltan tagadja a jogállami hagyományt, és az önkorlátozó hatalom autokratikus felfogását követi.

A kormányzat újra alkotmányos indok nélkül korlátozza a civil szervezeteket és a sajtót.

Magyarországon – a kilencvenes évek vitáit követően – konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az alkotmány végső értelmezője az Alkotmánybíróság. Arra azonban kevesebb figyelem összpontosult, hogy mi kötelezheti az alkotmány végső őrét.

A regisztráció szükségképpen relativizálja, jelenleg az alaptörvényben nem szereplő feltételhez köti a választójog gyakorlását, így annak bevezetése az alaptörvény módosítása nélkül nem lehetséges.

Nemcsak Magyarország, olykor a többi európai állam is konfliktusba kerül Strasbourggal. Németországban a bírói hatalom, az Egyesült Királyságban a kormány kérdőjelezte meg a strasbourgi ítéletek feltétel nélküli végrehajtását. Nézzük, mi olvasható ki ezekből a példákból!

A kölni tartományi bíróság nagy vitát kavart ítéletében kimondta, hogy a körülmetélés testi sértés. A döntés a politikai pártokat is megosztotta, azonban az emberi jogi érvek alaposabb mérlegelése még hátravan.