Politika | Szuverén

Politika

ettől (2018-08-16)
eddig (2018-08-16)
Felhasználónevek listája vesszővel elválasztva.
Format: 2018-08-16
Format: 2018-08-16

Tandíj: áldás vagy átok?

|
Politika  |  2012. február 10.

A kormány felsőoktatás-átalakítási törekvései lényegében nagymértékben kiterjesztik és megemelik a magyar felsőoktatásban (költségtérítés álnéven) addig is létező, de a nappali alapképzésben nem túl jelentős szerepet játszó tandíjat. Valamiért azonban mintha még azok az oktatási szakemberek, oktatáskutatók sem örülnének ennek a finanszírozási modellváltásnak, akik korábban többször is nyilvánvalóvá tették, hogy helyesnek tartanák a tandíjak bevezetését a magyar felsőoktatásban. A magyarázat a tervezett új rendszer alacsony hatékonysága, igazságtalansága és átgondolatlansága.

Félreérti a világ Magyarországot?

|
Politika  |  2012. január 27.

Január 17-én az Európai Bizottság sürgősséggel kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a közelmúltban alkotott törvényei sértik az unió szerződéseit. Másnap Orbán Viktor szenvedélyes vitában védte országa új alkotmányos rendjét az Európai Parlamentben. Védekezésének lényege sejthető volt a Fidesz-kormány képviselőinek a világ számos pontján hetek óta ismételgetett, az új alkotmányt magyarázó nyilatkozataiból. Azt állítják, hogy félreértették őket, és azt ismételgetik, hogy a külföldi kritikusok nem értik Magyarországot. Most azokat a leggyakoribb érveket veszem számba, amelyeket a kormány saját védelmében hangoztatni szokott, és rámutatok arra, hogy ezek az új alkotmányos rendre adott magyarázatok megalapozatlanok.

Német kártya a francia kampányban

|
Politika  |  2012. január 24.

Az Európai Unión belül az euró megmentése van napirenden, ennek főszereplője Angela Merkel és Nicolas Sarkozy. Európa-szerte a „Merkozy” műszó erre a válságkezelő párosra utal. Leszámítva Franciaországot, ahol kezdetét vette az elnökválasztási kampány. A francia ellenzék szemében „Merkozy” nem az uniós politikát koordináló német–francia párosra utal, hanem arra a sanda gyanúra, hogy „német” Európa épül, és a francia elnök tehetetlenül tetszeleg a német kancellár oldalán.

Kormánypárti tüntetés: mi változott?

|
Politika  |  2012. január 23.

A kormánypárti erődemonstráció sikeres volt, de nem növeli a kormánytöbbség politikai mozgásterét. Az EU-ellenes indulatok felszításával viszont saját céljai elérését hátráltatja.

Elhúzódó végjáték

|
Politika  |  2012. január 16.

A Fidesz–KDNP politikája 2012 januárjában összeomlani látszik, egy esetleges elhúzódó végjátékért mindannyian nagy árat fizetünk. Lehet, hogy előrehozott választás a megoldás?

Rázós út

|
Politika  |  2012. január 10.

A magyar gazdaság vészhelyzetének főképp politikai okai vannak, ezért az összeomlás elhárítása gazdaságpolitikai és jogállami fordulatot tesz szükségessé. A fordulatnak hosszabb távon a jobboldal számára is elfogadhatónak kell lennie.

Kérdések a nagykövethez

|
Politika  |  2012. január 3.

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász Egy liberális lelkiismerete címmel blogot vezet a New York Times online kiadásában, ahol közzétette Kim Lane Sheppele princetoni professzor vendégbejegyzését a magyar alkotmányos átalakulásról. A posztra nyílt levélben reagált Szapáry György, Magyarország egyesült államokbeli nagykövete. Sheppele az alábbi viszontválaszt jelentette meg.

Van-e még mozgástér?

|
Politika  |  2011. december 24.

Az Orbán-rezsim kiépülése ellenére ma is van mozgástér a politikai fellépésre. Ha mindenki lehetőségeihez mérten teszi a dolgát, visszafordítható a demokrácia leépülése.

EU-beavatkozás egy tagállam alkotmányába?

|
Politika  |  2011. december 22.

Az utóbbi időben többen is felvetették, hogy az EU-nak komolyabb érdeklődést kellene mutatnia azon tagállamainak belső politikai helyzete iránt, amelyek a demokrácia illiberális formái vagy egyenesen az önkényuralom felé sodródnak. Az aggodalom közvetlen kiváltója ezúttal Magyarország, ahol a hivatalban lévő kormány aláássa a jogállamot, és leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Ukrajna a határon

|
Politika  |  2011. december 13.

A hét évvel ezelőtti ukrán narancsos forradalom reményt adott, hogy az ország a valódi demokrácia felé vezető úton halad. Azóta viszont a szabadságjogokat megkurtították, Julija Timosenko korábbi miniszterelnököt, a forradalom egyik vezetőjét bebörtönözték, és Viktor Janukovics rendszere nemzetközileg elszigetelődött. Ukrajna összeomlófélben.

Jogteremtés

|
Politika  |  2011. december 2.

Manapság gyakorta olyan érzésünk lehet, hogy a jogot nem alkotják a parlamenti képviselők, hanem teremtik, méghozzá gyakran a semmiből, saját képükre és hasonlatosságukra, sőt még a hetedik napon sem pihennek meg. Mielőtt a blaszfémia vádja érhetne, leszögezem, hogy nem teológiai fejtegetésekbe bocsátkozom, pusztán két dologra összpontosítok: egyrészt a Fidesz–KDNP jogalkotási technikájára és a legújabb jogalkotási teremtményre, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseire.

Búcsú a fegyverektől?

|
Politika  |  2011. november 21.

Az IMF-fiaskó nemcsak az eddig folytatott kormánypolitika kudarcát teszi nyílttá, hanem az „egy a tábor, egy a zászló” jobboldali politika válságát is.

Mit akar Németország?

|
Politika  |  2011. november 13.

Mostanra világossá vált, hogy Németország nemcsak az eurózónában kormányoz, hanem egész Európában. Korábban véget nem érő viták zajlottak a német identitásról, folyamatos disputa tárgya volt, hogy mit is jelent németnek lenni. Ugyanakkor külpolitikai szempontból a háború utáni NSZK és később az újraegyesült Németország teljesen kiszámítható volt: sosem a Nyugattal szemben határozta meg magát, mindig a több Európáért küzdött. Ma azonban más a helyzet: a „berlini köztársaság” identitása nagyon stabil, miközben láthatóan zavarodott a külpolitikai kapcsolataiban.

Alaptörvénykultusz történelmi tablóval

|
Politika  |  2011. november 11.

Figyelemre méltó, hogy létezik konzervatív szellemi irányzat, amely elutasítja az alaptörvényt illusztráló kurzusműveket. Indokolt, hogy a baloldal is hozzákezdjen 2006 átértékeléséhez.

Az arab tavasz és Európa esélye

|
Politika  |  2011. október 31.

A tavasz szó ugyan szelíd megújulásra utal, de ami Észak-Afrikában és a Közel-Keleten történt, az valódi forradalom, melyet a digitális kor új generációja hívott életre. Az arab megmozdulások a XXI. századi megállíthatatlan globalizáció melléktermékei, melyeket az azonnali kommunikáció, a Nyugattal való intenzív kapcsolattartás és az ebből fakadó társadalmi és gazdasági várakozások jellemeznek.

A választási rendszer kockázatai

|
Politika  |  2011. október 25.

A készülő választási törvény nem fogja garantálni a Fidesz újraválasztását, de ettől függetlenül súlyos károkat tehet az alkotmányos berendezkedésben.

Az egykulcsos adó politikája

|
Politika  |  2011. szeptember 26.

Az egykulcsos adó mostanra a háborús politika elválaszthatatlan részévé vált. Ennek a politikának a fenntartása pedig a potenciális jobboldalon belüli alternatívák semlegesítését is célozza.

A liberális világrend jövője

|
Politika  |  2011. szeptember 25.

Ebben a cikkben azt vizsgálom meg, hogy az Egyesült Államoknak milyen filozófiát indokolt követnie és milyen politikát érdemes folytatnia, hogy a jelenlegi világrend fennmaradjon.

Alkonyzóna

|
Politika  |  2011. szeptember 15.

A Nyugat alkonya, 8-10 éves válság, összeomlás, veszélyzóna, a jóléti társadalom vége, Kelet felé fordulás. A miniszterelnök helyzetértékelésének e zanzája hordozza a valóság elemeit: a világ, Európa, a jóléti állam változik, erre pedig Magyarországnak reagálnia kell. A reakció azonban nem javít a helyzeten, hanem tovább ront rajta – pláne ha a miniszterelnök és pártja az egyetlen cselekvő szereplő.

A szeptember 11. utáni évtized

|
Politika  |  2011. szeptember 10.

Tíz évvel a szeptemberi terrortámadás után tanúi lehetünk, amint éppen íródik a történelem. A francia Le Monde igen színvonalas megemlékező melléklete az elmúlt tíz évet Bin Laden évtizedének nevezte. Helyénvaló-e ez a jellemzés?