A miniszterelnök ismét elővette a halálbüntetés témáját, talán hogy megállítsa a Jobbik népszerűségének növekedését. Sokan annak ellenére támogatják ezt a büntetést, hogy bizonyos bűnökre nincsen a bűn súlyához mérhető megtorló válasz.
Beszélgetés Charles Taylor kanadai filozófussal, aki amellett érvel, hogy a bevándorlók megbélyegzése helyett a közösséghez tartozásukat kell erősíteni.
A Horthy-rendszer antiszemitizmusát bemutató Ungváry Krisztián-könyv heves vitát keltett. Miért? Miben újszerű és mitől ellentmondásos a munka? Mik a mai történetírás eredményei és hiányosságai?
Nyugat-európai fiatalok tömegei vesznek részt az Iszlám Állam harcaiban Észak-Irakban és Szíriában. Az eset az európai társadalmak integrációs problémáira és új generációs konfliktusra irányítja a figyelmet.
A felháborodást kifejező tüntetéseknél többre van szükség. Kiutat kell mutatni a politikai legitimációs válságból, és válaszolni kell a modernitás kihívásaira, valamint a társadalmi szolidaritás igényére.
2015-ben lejár Hitler Mein Kampf című könyvének szerzői jogi védelme Németországban. Sascha Feuchert, a német PEN alelnöke és Charlotte Knobloch, a Zsidó Világkongresszus alelnöke vitázik arról, hogy indokolt-e kiadni és olvasni a szöveget.
Az illiberális fordulat kihat a nők helyzetére is. A nők „természetes”, „biológiai” adottságaival operáló politika nemcsak fenntartja az igazságtalan társadalmi különbségeket, hanem további hátrányokat idézhet elő.
A ma 70 éves társadalomtudóst az autokratikus rendszerekről, a civil társadalomról és az alkotmányozásról kifejtett nézetei tették világszerte ismertté. Van mit tanulnunk tőle.
Mi a helyzet, ha nyugdíjas rendőrtiszt irodalmi munkásságában, amatőr tudományos kutatásaiban rasszista előítélet bukkan fel? És mi változik, ha a rendőrt városi polgármesternek választják?
A Pásztor-ügy önmagán túlmutató jelentőséggel bír, ugyanis két olyan problémát hoz a felszínre, mint a romák mai helyzete és jövője, illetve a magyar baloldal identitásválsága, melyek fontosabbak egy egyszerű polgármesteri széknél.
A cigányság helyzetével kapcsolatos őszinte beszéd nem a cigánybűnözőzéssel kezdődik, hanem azzal, ha kimondjuk: a helyzet enyhe javulása is sok-sok áldozatot követelne a többségtől és a kisebbségtől egyaránt.
Orbán Viktor egy friss rádióinterjúban a halálbüntetés elrettentő hatása mellett érvelt, pedig az jelenleg sem empirikusan, sem logikailag nem igazolható. Ráadásul e szankció tényleges bevezetése igazságtalanabbá tenné a büntetőjogi rendszert.
A Kálmán – Schiffer vita sok kérdést felvet, ezek közül alighanem az a legérdekesebb, hogy vajon miként és miként ne viszonyuljon az ellenzék a szimbolikus politikához.
Mi a közös a Horthy-rendszer és mai korunk uralkodó eszméiben? Milyen szellemi hagyományai vannak országunkban a jogfosztás elleni humanista tiltakozásnak? Vázlatok történelmi párhuzamokról.
