Szülési szabadság

Társadalom  |  2010. október 20.
Nyomtatás  |  Cikk küldése  |  Olvasói levél  |    |  

Geréb Ágnes őrizetbe vétele, megbilincselése és bíróság elé állítása ismét a figyelem középpontjába állította az otthonszülést. Az elmúlt két évtizedben több ezer nő hozta világra a gyermekét otthon, bábák közreműködésével, miközben az állam adós maradt az otthonszülés szabályozásával. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóságok és a bíróságok kettős mércét alkalmaznak a bábák rovására. Az otthonszülés jogi kereteinek megteremtése nem halogatható tovább.

Geréb Ágnes bebörtönzése

2010. október 5-én a rendőrség őrizetbe vette Geréb Ágnest. A bába jelen volt egy szülésnél az Alma utcai születésházban, amelynél komplikációk léptek fel, és mentőt kellett hívni. Eredetileg a várandós kismama szülésének kísérését Geréb Ágnes nem vállalta, mert a várandósság előzményei miatt az otthonszülést nem tartotta biztonságosnak. Ezért abban állapodott meg az édesanyával, hogy a kórházi szülését megelőzően elvégzi a bába kompetenciájába tartozó vizsgálatokat. Aznap az édesanya azonban úgy érkezett meg a születésházba, hogy a vajúdás előrehaladott állapotban volt, majd megkezdődött a szülési folyamat. A segítségnyújtással egyidejűleg a jelen lévő bábák azonnal értesítették a mentőket. A mentők a hívás után kb. 20 perccel érkeztek meg a helyszínre. Őket követték a rendőrök, akik azonnal tudomást szereztek a mentők kihívásáról.

A kisbaba ellátása még folyamatban volt, amikor a rendőrök elkezdték igazoltatni az apukát és a jelen lévő szakembereket. Mivel a születésház másik részében információs tanfolyam zajlott, a tanfolyamon részt vevő családokat (többségében várandós kismamákat) addig nem engedték ki az épületből, amíg mindenki nem igazolta magát. A rendőrök aznap délután foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény gyanúja miatt 72 órára őrizetbe vették Geréb Ágnest, majd az ügyészség indítványára a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, úgymond a „bűnismétlés veszélye” miatt. Az október közepi bírósági tárgyalásra már kéz- és lábbilincsben vezették elő a bábát. Időközben a szülés során segítséget nyújtó másik két bábát is elvitték, majd tanúként hallgatták ki őket. Sőt az is megtörtént, hogy a rendőrök az édesanyát kevéssel a műtét utáni altatásból való felébredés után kezdték kihallgatni, ezért a szülők panasszal éltek a rendőrök eljárásával szemben.

Geréb Ágnes gyanúsítása a konkrét ügyön túl kiterjed még három további konkrét esetre, amelyben az elmúlt egy év során nyomozás indult. A rendőrség ugyanis minden olyan ügyben eljárást indított, amelynek során otthonszüléshez mentőt kellett hívni – az eset komolyságára való tekintet nélkül. Az őrizetbe vétel napján a nyomozók lezárták a születésházat, és lefoglalták az ott található iratokat, köztük több száz szüléstörténet adatlapját. Az iratok áttanulmányozása után Geréb Ágnes gyanúsítását kibővítették a kuruzslás bűncselekményével is, arra hivatkozva, hogy az iratok alapján az elmúlt egy évben hozzávetőlegesen 200 szülés történt, amelyben felmerül az érintettsége.

A mostani rendőrségi eljárás előzménye, hogy Geréb Ágnest 2007-ben egy tragikusan végződött otthonszülés miatt a bíróság három évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász orvosi tevékenységtől, amelyet azóta nem is folytatott (nem írt föl például gyógyszert, nem végzett szűrővizsgálatot). Mivel az otthonszülés kísérése – az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival megegyezően – nem orvosi feladat, Geréb Ágnes, a többi hazai 10-15 aktív bábához hasonlóan, orvosi kompetenciába nem tartozó szüléseket kísér. Ahogyan minden hazai bábának, Gerébnek is van szülésznői végzettsége. A magyar hatóságok – mivel a bába mint szakma nem ismert, és nem is szabályozott – minden otthonszülést orvosi tevékenységnek minősítenek, és az orvosi tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazzák és kérik számon a bábáktól. Így fordulhat elő, hogy a legcsekélyebb komplikációval járó esetek is a büntetőhatóságok elé kerülnek.

Kettős mérce a bábaperekben

Jelenleg négy eljárás folyik a büntetőbíróság előtt, melyekben Geréb Ágnesen kívül öt további bábát vádoltak meg foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményével. A bíróság az ügyeket egy eljárás keretében tárgyalja. A négy ügyből kettőben a szülés után az átlagosnál nagyobb vérveszteség történt, ami a szülés során mindennaposnak mondható. Mindkét esetben a szülő nő pár órával a szülés után egészségesen elhagyta a kórházat, míg a számára segítséget nyújtó bábák ellen több éve folyik a büntetőeljárás. A bíróság előtt lévő másik két ügy komolyabb. Az egyikben vállelakadás történt, melynek következtében a kisbaba életét veszítette. A negyedik ügyben pedig ikerszülés során a második baba megszületésekor oxigénhiány következett be, és a csecsemő 7 hónappal később meghalt. A folyamatban lévő ügyek többségében a szülők és az anyák a szülésüket kísérő bábák mellett állnak és kiállnak, sőt némelyikük azóta újabb egészséges babának adott életet – otthon.

Amikor kórházban szülés során halálozás történik, többféle vizsgálat indul. Egyrészt egy belső vizsgálat, amely során a helyben dolgozó szakorvosok szakmailag véleményezik az esetet. Emellett indul egy közigazgatási eljárás is, amelybe a rendőrség bevonhat független szakértőt is. Ezek az eljárások szinte kivétel nélkül azzal zárulnak, hogy a haláleset miatt nem terheli felelősség a kórházi orvosokat, mivel a szakmai protokollok alapján végezték munkájukat. Eddig csak extrém esetekben indult kórházi orvosok ellen büntetőeljárás. Mindemellett azonban egyre több polgári, azaz kártérítési eljárás (műhibaper) indul kórházi szülések miatt, amelyeket az érintett családok kezdeményeznek. Ha a polgári bíróság megállapítja az adott ügyben az orvos felelősségét, a kórháznak komoly kártérítést kell fizetnie.

A négy bábaügyben több szakértői vélemény is született. A szakértők kivétel nélkül kórházi nőgyógyász szakorvosok, és semmilyen tudással és tapasztalattal nem rendelkeznek az otthonszülés területén, sőt többségük veszélyesnek tartja az otthonszülést. Az erre vonatkozó személyes véleményüknek írásban és szóban is hangot adtak. A konkrét ügyeket kizárólag a kórházi szabályok és protokollok alapján mérlegelik, és erre támaszkodva adnak szakértői véleményt.

A bábák jogi képviselői a két komolyabb ügyben becsatoltak olyan, magyar szülész-nőgyógyász által készített szakértői véleményt, amely eltérően ítéli meg a bábák felelősségét a hivatalos szakértőkhöz képest. A védelem álláspontja szerint ugyanis a bábák által kísért szülések szakmai megítélése olyan független szakemberek hatáskörébe tartozik, akik jól ismerik a szülés bábai és orvosi modelljét is. Ezért olyan, nemzetközileg elismert szakértőket kértek fel (Marsden Wagner, Mavis Kirkham, Luke Zander, Saraswathi Vedam), akik kiemelkedő tudással rendelkeznek az otthonszülés területén, és alkalmasak arra, hogy a bábák szakmai felelősségét objektíven ítéljék meg. A bíró dönt arról, személyesen is meghallgatja-e őket.

A joggyakorlat azt bizonyítja, hogy a hatóságok kettős mércét alkalmaznak: kórházi komplikáció esetén nem fordulhat elő, hogy bilincsbe verve viszik el az orvost, és az is kizárt, hogy szakmai vizsgálat helyett büntetőper induljon. Paradox helyzet továbbá, hogy a perekben kirendelt szakértők, akik véleménye alapján a bírónak döntést kell hoznia, kizárólag kórházi szülész-nőgyógyász szakorvosok, akiknek többsége hivatalból elítéli az otthonszülést. Ezzel az állam és a hatóságok ellehetetlenítik az otthonszülést, súlyosan sértve a nők jogát, hogy maguk rendelkezzenek arról: hol, miként és kivel hozzák világra gyermeküket.

Börtön vagy szabályozás?

Magyarországon az elmúlt huszonkét évben közel 3500 nő hozta világra otthon a gyermekét. Habár otthon szülni nem tilos, a szülésnél segédkező bábák és az ezt választó nők sokat kockáztatnak. A legkisebb komplikáció esetén a média érdeklődésének fókuszába kerülnek, a kiérkező mentőket gyakran rendőrök követik, ahogy Geréb Ágnes legutóbbi ügyében is történt. Geréb és munkatársai azért állnak bíróság előtt, mert a magyar állam huszonkét éve adós az otthonszülés szabályozásával.

A nők többsége tudatosan hozza meg a döntést, hogy otthon szeretne szülni: szerintük a szülés nem betegség, hanem egy normál élettani folyamat, céljuk, hogy rutinbeavatkozások nélkül, szakemberek segítségével szüljenek. Az otthonszülésnek szigorú kritériumrendszere van: a bábák csak akkor vállalhatják, ha zavarmentes a várandósság, egészséges a magzat, és van a közelben kórház. Az otthonszülést választó nőknek minden részletre kiterjedő tanfolyamot kell végezniük. A magyar otthonszülések halálozási statisztikája egy ezrelék alatti.

Miközben a magyarországi bábák jól képzettek, az állam nem teremt megfelelő körülményeket az otthoni szüléshez: a bábák nem kapnak az államtól a munkájuk végzéséhez szükséges szakmakódot, ha részt vesznek egy otthonszülésnél, az illetékes hatóság megbüntetheti őket. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium – a nemzetközi trendekkel és az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával szemben – veszélyesnek és kerülendőnek tartja a kórházon kívüli szülést, ráadásul a hatóságok kizárólag ezekre alapozva döntenek az otthoni szülést kísérő bábák ügyében.

Habár az otthonszülések 6-8 százaléka fejeződik be kórházban, a rendőrség az elmúlt évben minden olyan ügyben nyomozást indított, amelynek során otthonszüléshez mentőt kellett hívni, az eset komolyságára való tekintet nélkül. Ha a vérző nőhöz mentőt hívnak, hiába áll el a vérzés, máris kész a torzító újsághír („Kivérzett otthonszülőhöz hívtak mentőt”), majd a hozzá kapcsolódó büntetőper.

Jól illusztrálja az otthonszülést végzők csapdahelyzetét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal folytatott küzdelmük is. A bábák egészségügyi tevékenységet végeznek, ami engedélyköteles. Az engedélyt az ÁNTSZ-nek kellene kiadnia. Az otthonszülésben segítő szakemberek az elmúlt két évtizedben többször is folyamodtak ilyen engedélyért, ám az ÁNTSZ ezt visszautasította. Mivel a politika és a jog nem ismeri el a bábaságot mint szakmát (nincs szakmakódja), ezért az ÁNTSZ nem adhat engedélyt. Az engedély nélkül végzett tevékenységért viszont eljárást indítanak ellenük.

Civil szervezetek régóta szorgalmazzák a jogszabályi akadályok megszüntetését és az otthonszülés jogi garanciáinak megteremtését. Az egészségügyi miniszterek közül először Mikola István jelentette ki nyilvánosan, hogy a nőknek alkotmányos joguk megválasztani, hol kívánják világra hozni gyermeküket. Kiállt amellett, hogy nem zárhatja ki az otthoni szülés létjogosultságát az a tény, hogy hiányzik a jogszabályi háttér. Konkrét lépésekre azonban csak 2006-ban került sor. Ám hiába kezdődtek szakmai egyeztetések szülész-nőgyógyász orvosok, bábák, érdekképviseleti szervek bevonásával, az elkészült törvénytervezet szinte kizárólag a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium erősen korlátozó álláspontját tükrözte.

Az Egészségügyi Világszervezet ezzel szemben az otthonszülést a kórházival egyenrangúként kezeli. A nemzetközi gyakorlatban világosan elkülönül a szülészet orvosi és bábai modellje: ezek alapvetően különböznek szemléletükben és gyakorlatukban, eltérő szakmai felkészültséget és hozzáállást feltételeznek. A kórházi orvosokat komplikációk elhárítására képzik, míg a bábákat a normál szülés kísérésére és a komplikációk helyes felismerésére, elhárításuk helyszíni megkezdésére. Nemzetközi kutatások és statisztikák szerint problémamentes várandósság esetén az otthoni szülés ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi.

A kormányzat most nagy feladat előtt áll. Ebben a kriminalizált közegben kell ugyanis újra elkezdeni a szakmai tárgyalásokat az otthonszülés törvényi szabályozásáról. Sőt az egész ügy már régen nem az évi 200-300 otthoni szülésről szól. A nők nagy része szeretne természetesen, rutinbeavatkozások nélkül, biztonságos környezetben szülni, amelyre kórházban, az orvosi modell mellett egyre ritkábban van esélyük. Ezért a szabályozás kimenetele kétesélyes. Ha az új törvény alapján a bábai modell nemcsak otthon, hanem kórházban is megvalósítható lenne, akkor a várandósság kísérése, a szülések többsége kikerülne az orvosok irányítása alól, és – egyébként fontos – szerepük a komplikációk elhárítására korlátozódna. Mindehhez azonban komoly szülészeti reformra lenne szükség az érintett szakemberek együttműködése mellett. A másik eshetőség, hogy érdemi változtatás helyett Európa legszigorúbb otthonszülés-törvénye „születik meg” Magyarországon.