A készülő választási törvény nem fogja garantálni a Fidesz újraválasztását, de ettől függetlenül súlyos károkat tehet az alkotmányos berendezkedésben.

Az egykulcsos adó mostanra a háborús politika elválaszthatatlan részévé vált. Ennek a politikának a fenntartása pedig a potenciális jobboldalon belüli alternatívák semlegesítését is célozza.

A kormány gazdaságpolitikai lépései eldöntik, hogy a soron következő választásokon a jobboldal felléphet-e a magyar gazdaság rátermett irányítójának szerepében.

A hatalmas népességű, ma még szegény fejlődő országok gyorsabb gyarapodása alapvetően örvendetes tény, és nem jelenti a nyugati modellek végét. A diktatórikus Kína globális politikai térnyerése ugyanakkor aggasztó lehet.

A magyar kormányfő szólamait nemzetközi elszigeteltsége és népszerűtlen döntései motiválják. A fejlett országok nehézségei sem a kapitalizmus általános válságát, de a jóléti rendszerek szükségszerű végét sem mutatják.

A demokratikus jogállamot helyre kell állítani. A közelmúltban négy forgatókönyvet vázoltak az alkotmányosság különböző meggyőződésű hívei. A feladat nehéz, mert kivitelezhető és igazolható megoldásra van szükség.

A foglalkoztatási válságból való kilábalásnak többféle útja van, és ezek különbözőképpen osztják el a remélt fellendülés előnyeit. A mostani konszolidáció szűkítheti egy majdani, eltérő felfogású politika lehetőségeit.

A szocialista pártban súlyos konfliktus dúl. Mivel egyik oldal résztvevői sem állnak készen az elmúlt évek elhibázott politikájával való szembenézésre, a mostani pártharc alig befolyásolja a baloldal hosszabb távú kilátásait.

Az ezermilliárdos megszorítócsomagra jelentős részben az egykulcsos adó elhibázott bevezetése miatt van szükség. Enélkül az elkerülhetetlen költségvetési konszolidáció rövidebb, kevésbé fájdalmas és igazságosabb lehetett volna.

A rendszerváltás alkotmányát nem tartalmi hibái, hanem a magyar politika évtizedes válsága sodorta el. Az Orbán-alkotmány azonban nem lezárni, hanem kiteljesíteni fogja ezt a válságot.

A semmisségi törvényjavaslat valódi sérelmeket elfogadhatatlan eszközzel akar orvosolni. Politikai üzenete az, hogy a nem jobboldali kormányzás idején a közhatalom működése is illegitim.

A parlamenti ellenzék demokratikus pártjai nem térhetnek vissza az alkotmányozáshoz. A jogállam híveinek nem az Orbán-alkotmány javítgatására, hanem az annak bukása utáni időszakra kell már most készülniük.

A médiatörvényt övező nemzetközi botrány a hazai demokratikus és antidemokratikus jobboldal viszonyában is változást hozhat. A csak nemrég elindult kedvező tendenciák könnyen megállhatnak.

A médiatörvény körül kialakult nemzetközi botrány jelentősen szűkíti a kormányzat mozgásterét a további jogállam-korlátozó lépések tekintetében. Vezetői a teljes elszigetelődés és a visszavonulás közötti választásra kényszerülhetnek.

Az elmúlt fél évben a kormánytöbbség demokratikus jogállam ellen intézett támadásai elérték azt a kritikus tömeget, amikor arról beszélhetünk, hogy a lépések együttes hatására áttört az alkotmányosság fala.

Nem megalapozott az a vélekedés, hogy a társadalom közönyösen szemléli a kormánytöbbség jogállamellenes lépéseit.

A teljhatalom kihívó gyakorlása megnehezítheti a kormány politikai céljainak elérését, és hosszú távra alááshatja a felelős kormányzás lehetőségét.

Az Obama-kormányzat visszarántotta a szakadék széléről az amerikai gazdaságot, de lépéseivel nem enyhítette a középosztály szorongásait, és ezért a demokraták súlyos vereséget szenvedtek. Azért a republikánusok sem lehetnek nyugodtak.

Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése az alkotmánybíráskodás végét jelentheti, és előrevetíti, mi várható az új alkotmánytól. Most csak az alkotmányhű konzervatívok vannak abban a helyzetben, hogy korlátozzák a kormányfő törekvéseit.

Akkor alkothatunk demokratikus közösséget, ha nem állítunk olyat, hogy a politikai rivális, amikor csak teheti, „ráront saját nemzetére”. És ha a megvert tüntetőben a jogsértés áldozatát vesszük észre, és nem a fenyegető politikai ellenfelet.