Folyamatosan romlanak a magyar romák kilátásai, és terebélyesedik a cigányellenesség. Az Országgyűlés a büntető törvénykönyv szigorításával reagált a gyöngyöspatai eseményekre. A módosítás a társadalmi válság tünete, és nem orvossága.
A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. Nézzük például a személyi szabadsághoz való jogot.
A borúlátó prognózis vált valóra: a kormányfő és követői karakteresen átformálják a magyar alkotmányos rendszert. Szimbólumaik világa infantilis akarnokságot tükröz, államszervezeti megoldásaik a hatalom kíméletlen központosítására irányulnak.
Ha az alkotmánytervezők komolyan vennék a választójog elveit, akkor nem a határon túliak, a csecsemők és a kisgyermekek szavazati jogán gondolkodnának, hanem a gondnokoltakén és a tinédzserekén.
Legitim-e az 1989-es alkotmány? Legitim lesz-e a következő? Az alkotmányozás folyamatai azt jelzik, hogy most nem lehet a korábbinál jobb tartalmú és nagyobb társadalmi támogatottságú alkotmányt elfogadni.
A magánnyugdíjat, a médiát, a közszolgálati státuszt és sok más területet átalakító törvények ügyében tengernyi alkotmányossági beadvány készült. A kérdés most az, hogy van-e még intézményi ellensúlya a kormánytöbbségnek. Az idő lassan lejár.
A készülő alkotmány pártolói a lengyel mintát emlegetve igénylik az ezeréves történelem és a keresztény vallás megjelenítését. A javasolt szövegek azonban ellentétesek a preambulum rendeltetésével, és beszédes torzói a lengyel megoldásnak.
A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.
Az alkotmányos demokráciák közel felében kétkamarás törvényhozás működik. Az orbáni alkotmányvízióban lebegő felsőház azonban nem a nyilvános népképviseletet erősítené, hanem hivatásrendi kiváltságokat biztosítana.
Két világszámmal mutatkozik be az Orbán-kormány a világ alkotmányjogi porondján: alkotmányba írja, hogy akkor semmisíthető meg adótörvény, ha sérti az élethez való jogot, emellett azt hirdeti, hogy az Alkotmánybíróság megszüntetése nem volna antidemokratikus.
A kormányfő káros monstrumnak tartja az alkotmányt és szószólóját, az Alkotmánybíróságot, amelytől igyekszik megszabadulni. A küzdelem eldőlni látszik, de még alakíthatják váratlan fordulatok.
Az ügyészség az egyetlen intézmény az alkotmányban, amelynek státusza tisztázatlan maradt a rendszerváltás után. A mostani módosítás egyértelművé teszi a helyzetet: a jogelvek uralma helyett az uralom elve érvényesül.
A Jobbik reklámügye ismét reflektorfénybe állította a szólásszabadságot. Az Országos Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság előtti jogvita új eleme, hogy a romaellenes kampány közintézményekben jelent meg.
A kormányzati büntetőpolitika célja, hogy legyen Rend. A folyamatosan módosuló jogszabályok alapján egyre több embert lehet megfosztani a szabadságától, és egyre több ügyben nem a független bíróság dönt.
A tavaszi ítélkezési szakaszban a strasbourgi bíróság megerősítette, hogy diszkriminatív, ha a roma tanulókat elkülönített osztályokban helyezik el. A döntéssel lezárulhat egy jogértelmezési vita, és kiszámíthatóbbá válhat az ítélkezés.
Mélyreható jogi változások zajlanak Magyarországon. A törvényhozás és a kormány deklarációja szerint egy forradalom alapozta meg ezeket az átalakításokat. Ezt sokan stílusfordulatnak tartják, mások meg értelmetlenségnek.