Az álarc mögött

A gyülekezési törvény nem tiltja az arc elmaszkírozását. A kormányzat ezen próbált változtatni a 2006-os utcai harcokat követően és most, a „bohócforradalom” után. A kérdés az, hogy szabad-e tiltani az arc titkolását.

Marx a történelem tragikomikus ismétlődésével összefüggésben arra a következtetésre jutott, hogy Luther Márton Pál apostol maszkját vette fel. A demonstrációk korlátozására, egyebek mellett az álarcos tüntetések tiltására vonatkozó kormányzati elképzelések még formálódnak, ezért még nem tudjuk, hogy a jelenlegi miniszterelnök valóban felveszi-e elődje álarcát.

2007-ben az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció pártjai egyetértettek abban, hogy módosítani kellene a gyülekezési törvényt oly módon, hogy a gyülekezések, felvonulások, köztéri politikai rendezvények résztvevői ne maradhassanak anonimek, ne rejthessék el az arcukat. Az elképzelés azonban nem jutott el a parlamenti vitáig, az akkori koalíciónak nem volt esélye a kétharmados törvény módosítására.

A rendvédelmi dolgozók „bohócforradalomra” keresztelt demonstrációját követő kormányzati reakciók hasonlóak a 2006-os utcai események után felmerült ötletekhez. Körvonalazódik a gyülekezési törvény szigorítása, azon belül – a magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapján – szimbolikus önkifejezésként (politikai, művészi stb. véleménynyilvánításként) is felfogható maszkos demonstrációk betiltása. Kevés kérdésben van egyetértés az előző és a mostani kormánykoalíció pártjai között, a politikai véleménynyilvánítás ilyenfajta megközelítése azonban ezek közé tartozik.

A maszktilalom kérdése más országokban is újra meg újra felbukkan. Olaszországban például a hetvenes évek közepén a politikai terror elleni harc részeként bevezetett új, rendkívüli állapothoz hasonló helyzetekre kialakított szabályokat értelmezte megszorítóan a rendőrség. Angliában az 1994-es büntető- és közrendvédelmi törvény ad lehetőséget a rendőrségnek arra, hogy – bűncselekmény vagy közrend valószínű sérelmével járó cselekmény elkövetése esetén – kötelezze a demonstrálókat személyazonosságuk felfedésére: a maszkok vagy akár a hindu bandannák levételére. Franciaországban egy 2010-es törvény óta tilos nyilvános helyen olyan ruhát viselni, amely eltakarja az arcot. Mindez nem csak a burkás nők önkifejezéshez, illetve vallásszabadsághoz való jogát korlátozza, a tilalom ugyanis a békés gyülekezőkre is vonatkozik. A rendelkezést be nem tartókkal szemben 150 eurós pénzbírság szabható ki, illetve a szabály ellen vétők az „állampolgári tudatot és a köztársasági értékrendet erősítő tanfolyamon” való részvételre kötelezhetők. 2011 májusában pedig egy ukrán országgyűlési képviselő nyújtott be a büntető törvénykönyvet érintő módosító javaslatot, amely a politikai szélsőségek elleni harc részeként tiltaná a maszkban történő köztéri, politikai célú gyülekezéseket.

Érdekes megfigyelni, hogy az egyes országok bíróságai és alkotmánybíróságai hogyan reagálnak az ilyen típusú kormányzati elképzelésekre. A svájci és holland gyakorlathoz hasonlóan a német szövetségi alkotmánybíróság – figyelembe véve a hatvanas és hetvenes évek német utcai demonstrációin szerzett tapasztalatokat is – főszabály szerint nem tartja alkotmányellenesnek a maszkos gyülekezést tiltó törvényi rendelkezést, de egyértelművé teszi, hogy a korlátozás nem lehet általános, így például a bohócálarcban való tüntetés a művészi kifejezés szabadságának védelme alatt áll.

A lengyel alkotmánybíróság még határozottabban foglalt állást: a maszktilalom sérti a gyülekezési szabadságot, mert azon a téves hipotézisen alapul, hogy a maszk viseléséhez mindig agresszív, illetve megfélemlítő magatartás kapcsolódik. Európai konszenzus nincs a kérdésben, a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt még nem volt hasonló ügy.

Nem tudható, hogy a magyar Alkotmánybíróság a januárban hatályba lépő alaptörvényt követően is fenntartja-e gyülekezéspárti joggyakorlatát, ha az egyelőre csak körvonalazódó kormányzati elképzelésből a jövőben törvény lesz. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának alkotmányértelmezése szerint egy, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény önmagában a maszk viselése miatt nem veszíti el békés jellegét, ugyanakkor – az akkor még ellenzékben levő Fidesz álláspontjával összhangban – a gyülekezést biztosító rendőröknél rendszeresített maszk (kámzsa) viselésére csak egészen kivételes esetekben kerülhet sor.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendőrségről szóló törvény, helyesen alkalmazva, jelenleg is megfelelő eszközöket biztosít a rendőrség számára, ha a maszkos vagy maszk nélküli gyülekezés elveszíti békés jellegét. Az is bizonyos, hogy a magyar állam az alapjogok békés gyakorlásának biztosítására vonatkozó kötelezettségének az elmúlt évek demonstrációi során nem minden esetben tudott eleget tenni. A gyülekezési jog ismétlődően felmerült korlátozásával kapcsolatban pedig azt mondhatjuk, hogy az álarc viselése nem feltétlenül azonos a békétlenkedéssel vagy erőszakos szándékokkal. A rendezvények résztvevőinek olykor legitim érdekük fűződhet arcuk eltakarásához, például ha valamely politikai, vallási vagy szexuális kisebbséghez tartoznak, és emiatt okkal tarthatnak megtorlástól, vagy egyszerűen ilyen eszközzel kívánják kifejezésre juttatni véleményüket.


Source URL: https://szuveren.hu/jog/az-alarc-mogott

List of links present in page