Marx a történelem tragikomikus ismétlődésével összefüggésben arra a következtetésre jutott, hogy Luther Márton Pál apostol maszkját vette fel. A demonstrációk korlátozására, egyebek mellett az álarcos tüntetések tiltására vonatkozó kormányzati elképzelések még formálódnak, ezért még nem tudjuk, hogy a jelenlegi miniszterelnök valóban felveszi-e elődje álarcát.

2007-ben az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció pártjai egyetértettek abban, hogy módosítani kellene a gyülekezési törvényt oly módon, hogy a gyülekezések, felvonulások, köztéri politikai rendezvények résztvevői ne maradhassanak anonimek, ne rejthessék el az arcukat. Az elképzelés azonban nem jutott el a parlamenti vitáig, az akkori koalíciónak nem volt esélye a kétharmados törvény módosítására.

A rendvédelmi dolgozók „bohócforradalomra” keresztelt demonstrációját követő kormányzati reakciók hasonlóak a 2006-os utcai események után felmerült ötletekhez. Körvonalazódik a gyülekezési törvény szigorítása, azon belül – a magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapján – szimbolikus önkifejezésként (politikai, művészi stb. véleménynyilvánításként) is felfogható maszkos demonstrációk betiltása. Kevés kérdésben van egyetértés az előző és a mostani kormánykoalíció pártjai között, a politikai véleménynyilvánítás ilyenfajta megközelítése azonban ezek közé tartozik.

A maszktilalom kérdése más országokban is újra meg újra felbukkan. Olaszországban például a hetvenes évek közepén a politikai terror elleni harc részeként bevezetett új, rendkívüli állapothoz hasonló helyzetekre kialakított szabályokat értelmezte megszorítóan a rendőrség. Angliában az 1994-es büntető- és közrendvédelmi törvény ad lehetőséget a rendőrségnek arra, hogy – bűncselekmény vagy közrend valószínű sérelmével járó cselekmény elkövetése esetén – kötelezze a demonstrálókat személyazonosságuk felfedésére: a maszkok vagy akár a hindu bandannák levételére. Franciaországban egy 2010-es törvény óta tilos nyilvános helyen olyan ruhát viselni, amely eltakarja az arcot. Mindez nem csak a burkás nők önkifejezéshez, illetve vallásszabadsághoz való jogát korlátozza, a tilalom ugyanis a békés gyülekezőkre is vonatkozik. A rendelkezést be nem tartókkal szemben 150 eurós pénzbírság szabható ki, illetve a szabály ellen vétők az „állampolgári tudatot és a köztársasági értékrendet erősítő tanfolyamon” való részvételre kötelezhetők. 2011 májusában pedig egy ukrán országgyűlési képviselő nyújtott be a büntető törvénykönyvet érintő módosító javaslatot, amely a politikai szélsőségek elleni harc részeként tiltaná a maszkban történő köztéri, politikai célú gyülekezéseket.

Érdekes megfigyelni, hogy az egyes országok bíróságai és alkotmánybíróságai hogyan reagálnak az ilyen típusú kormányzati elképzelésekre. A svájci és holland gyakorlathoz hasonlóan a német szövetségi alkotmánybíróság – figyelembe véve a hatvanas és hetvenes évek német utcai demonstrációin szerzett tapasztalatokat is – főszabály szerint nem tartja alkotmányellenesnek a maszkos gyülekezést tiltó törvényi rendelkezést, de egyértelművé teszi, hogy a korlátozás nem lehet általános, így például a bohócálarcban való tüntetés a művészi kifejezés szabadságának védelme alatt áll.

A lengyel alkotmánybíróság még határozottabban foglalt állást: a maszktilalom sérti a gyülekezési szabadságot, mert azon a téves hipotézisen alapul, hogy a maszk viseléséhez mindig agresszív, illetve megfélemlítő magatartás kapcsolódik. Európai konszenzus nincs a kérdésben, a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt még nem volt hasonló ügy.

Nem tudható, hogy a magyar Alkotmánybíróság a januárban hatályba lépő alaptörvényt követően is fenntartja-e gyülekezéspárti joggyakorlatát, ha az egyelőre csak körvonalazódó kormányzati elképzelésből a jövőben törvény lesz. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának alkotmányértelmezése szerint egy, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény önmagában a maszk viselése miatt nem veszíti el békés jellegét, ugyanakkor – az akkor még ellenzékben levő Fidesz álláspontjával összhangban – a gyülekezést biztosító rendőröknél rendszeresített maszk (kámzsa) viselésére csak egészen kivételes esetekben kerülhet sor.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendőrségről szóló törvény, helyesen alkalmazva, jelenleg is megfelelő eszközöket biztosít a rendőrség számára, ha a maszkos vagy maszk nélküli gyülekezés elveszíti békés jellegét. Az is bizonyos, hogy a magyar állam az alapjogok békés gyakorlásának biztosítására vonatkozó kötelezettségének az elmúlt évek demonstrációi során nem minden esetben tudott eleget tenni. A gyülekezési jog ismétlődően felmerült korlátozásával kapcsolatban pedig azt mondhatjuk, hogy az álarc viselése nem feltétlenül azonos a békétlenkedéssel vagy erőszakos szándékokkal. A rendezvények résztvevőinek olykor legitim érdekük fűződhet arcuk eltakarásához, például ha valamely politikai, vallási vagy szexuális kisebbséghez tartoznak, és emiatt okkal tarthatnak megtorlástól, vagy egyszerűen ilyen eszközzel kívánják kifejezésre juttatni véleményüket.