Folyik a vita arról, hogy legyen-e kötelező kamarai tagság, illetve kamarai regisztráció vagy sem. Egyes foglalkozások jelenleg is csak kamarai keretek között végezhetőek, így például ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek csak a szakmai kamara tagjaként dolgozhatnak.

A kötelező kamarai tagság a már működő kamaráknál a tagdíj-fizetési kötelezettségen felül a kamara etikai elvárásának való megfelelést is jelenti. A kamarák ugyanis etikai kódexekben határozzák meg, hogy milyen magatartást várnak el a tagjaiktól. Ez azt jelenti, hogy aki megsérti ezeket az erkölcsi normákat, az etikai vétséget követ el, amiért fegyelmi felelősség terheli. A kamarai felelősségre vonás a figyelmeztetéstől a pénzbüntetésen keresztül a kizárásig, azaz a foglalkozás gyakorlásától való eltiltásig terjedhet.

Az ügyvédi etikai előírások részletesen foglalkoznak azzal, hogy ügyvédeknek hogyan kell viselkedniük a hatóságokkal, bíróságokkal, más ügyvédekkel és az ügyfelekkel, tartalmazzák az ügyvédi reklám, a titoktartás, összeférhetetlenség és az ügyvédektől elvárt viselkedés szabályait. A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzata kimondja például, hogy „az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet, amely tételes összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti”.

Joggal foglalkoztatja a kamarai tagokat, hogy vajon az ügyvéd akkor is köteles-e az etikai elveknek megfelelően cselekedni, amikor nem ügyvédként jár el. Azaz szabadidejében is köteles-e „az ügyvédi hivatás méltóságát” óvni. Úgy tűnik, a nyilvános közszereplések felett a kamara szeretne ellenőrzést gyakorolni. A Petrocelli blog szerint „szereptévesztésben van ugyanis az a testület, mely azt gondolja, hogy az ügyvédi hivatáshoz méltó vagy méltatlan magatartások értékelésekor amolyan napközis nevelőként olyan privát kérdésekbe is beleszólhat, melyekhez semmi köze”. De mihez van köze a kamarának és mihez nincs?

A közelmúltban merült fel például, hogy etikai vétség-e, ha az ügyvéd valóságshow-ban szerepel vagy ez csak akkor problémás, ha ott fény derül civil foglalkozására, esetleg csak akkor, ha úgy viselkedik a kamerák előtt, mintha a hálószobájában lenne. Az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvédnővel szemben előzetes fegyelmi vizsgálat indult. Persze Gaudi-Nagy Tamás egy-egy parlamenti kijelentése sem erősíti az ügyvédekbe vetett bizalmat, mégis vitatható Zamecsnik Péter véleménye, aki szerint ilyen mentalitással, ilyen felfogással nem lehet valaki az ügyvédi kamara tagja.

A kaszinótojásos ügyvédként elhíresült Dániel Péter ellen egy facebook-bejegyzés miatt, bejelentésre indult kamarai vizsgálat. A közösségi portálok a vélemény kifejezésének egyre elterjedtebb színterei, így önmagában a bejegyzések írása nyilvánvalóan nem kifogásolható. A kommentek tartalmi vizsgálata pedig borzasztóan kényes terület. Nem gondolom, hogy a kamarának lenne feladata annak eldöntése, hogy melyik bejegyzés sérti az ügyvédi hivatás méltóságát és melyik nem. Ha viszont a bejegyzés átlépi a rágalmazás vagy a becsületsértés határát és ezt büntetőbíróság megállapítja, az már a kamarára tartozhat. Aztán van, aki európai parlamenti képviselőként tesz kifogásolható megjegyzéseket, majd saját magát vonja az ügyvédi kamara ellenőrzése alá. Deutsch Tamás nyáron letette a jogi szakvizsgát, majd alkalmazott ügyvédként munkaviszonyt létesített egy budapesti ügyvéddel. Ha a kamara valóban vizsgálni akarja azt, hogy a bejegyzések méltóak-e az ügyvédi hivatáshoz, akkor a jövőben „dajcstomi” mondatai is górcső alá kerülhetnek. Valószínűleg ilyen irányba nem kellene elmennie egy szakmai szervezetnek.

A kamarának az is elegendő feladat, hogy a szakmai szabályok érvényesülését és az ügyvédek ilyen minőségükben tett nyilatkozatait kell vizsgálnia. Szerintem bőven elég lenne, ha a kamara csak a szakmai szabályok megsértése vagy az ügyvéd által elkövetett szándékos bűncselekmény miatt indítana fegyelmi eljárást.

Az ügyvédi ellenjegyzés, az ügyvédi reklám és a titoktartási kötelezettség körében is sok a tennivaló. Fegyvertelennek tűnik például a szervezet az ügyfeleikkel nem is találkozó cégalapító ügyvédekkel szemben vagy a magukat háttér-megállapodások alapján hírműsorokban reklámozó ügyvédekkel szemben.

Teljesen helyénvaló, hogy kizárással fenyegeti a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke azokat a budapesti ügyvédeket, akikről bebizonyosodik, hogy hamis rokkantkártyákkal parkoltak. Valóban nincs helye a kamarában annak az ügyvédnek, akit közokirat-hamisítás miatt a bíróság jogerősen elítél. Ugyanígy, ha az ügyvédet ittas járművezetésen érik – bármennyire privát szférába tartozó kérdés – helye lehet kamarai felelősségre vonásnak. Ha az ügyvéd nem a szakmája gyakorlása során viselkedik otrombán, arról mondjanak ítéletet a bíróságok, illetve maguk az ügyfelek, a kamara pedig a jogerős bírósági ítéletig – ahogy azt a hatályos szabályok szerint meg is teszi – függessze fel a súlyos bűncselekményeket elkövető ügyvédek tevékenységét.