Ha jól értem a hvg.hu cikkét („Puncilázadás”, augusztus 7.), a Szent Péter-bazilikában vagy a canterburyi székesegyházban se lenne más bűnük a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban táncoló punk hölgyeknek, mint az, hogy „szabadon nyilvánítottak véleményt”. Vagyis minden polgári engedetlenség a rablástól a robbantásig (Scanlon) a szólásszabadság gyakorlása? Vagy esetleg vannak társadalmilag veszélyes, illetve ártalmatlan, sőt kifejezetten dicséretes jogsértések? Ha valami protest vagy performance, akkor az oltár nem akadály? Ha ilyesmiért bíróság elé állítanak valakit, az kirakatper, politikai nyomásra? Ez képtelenség. A jogsértés jogsértés, még ha arra is szolgál, hogy rádöbbentse a nagyközönséget szörnyű igazságtalanságokra (Rawls).

Másrészt szerintem ebben az összefüggésben a Szűzanyával viccelődni oly módon, ahogy a cikk teszi, nem helyénvaló dolog. Azt, hogy mit tett, és mit nem tett a Szűzanya a hozzá intézett fohászkodások eredményeként, szíve joga az újságírónak mérlegelni, az viszont teljesen helyénvaló ettől teljesen függetlenül, ha a hívők, punkok vagy sem, egy ilyen templomban a Szűzanya közbelépéséért fohászkodnak, még ha ezt unortodox módon teszik is. Megjegyzem, a HVG tudósításával ellentétben a Népszava mindenesetre úgy tudja, hogy „az orosz ortodox egyház a három nő felmentését kérte”.

Szemükre vethető esetleg öltözékük és viselkedésük, hiszen úgy gondolom, senki sem vitathatja az ezzel kapcsolatos egyházi előírásokat, s amennyiben használtak „a hívőket hitükben sértő”, trágár, istenkáromló szavakat, az is. Hisz amiért a költészetben Kossuth-díjat érdemelt méltán Petri Gyuri, az nem egyházi ájtatosság volt; más karikatúrát közzétenni a prófétáról a sajtóban, s megint más kifigurázni Mohamedet egy mecsetben.

Fontos, hogy a drága Sting és a nagyszerű Madonna erélyesen kiáll a belátás és a tolerancia mellett, talán még üzleti érdekeiket is kockáztatva, de azért ez nem ugyanaz, mint amit (állítólag) a prominens brit zenészek nyílt levele a másként gondolkozás alapjogaként követel.

Jó lenne, mondom, ismerni a tényeket, a videón túlmenően, konkrétan. Sajnos nem tudok oroszul. Ám ha tudnék is, csak azt látnám rajta, hogy a hívők és a hivatalos személyek, s talán még a hatóságok is, meglepően türelmesen hagyják leperegni a műsort, s csak igen templomba illő módon szörnyülködnek. Körülbelül úgy, mint én, amikor a karácsonyi misén anyukám padja előtt az MDF felhívását olvastam, hogy mondjon nemet a négy igenre.

A vádról csak annyit tudunk, hogy azt akár Kónya Imre vagy Bárándy Gergely is megfogalmazhatta volna valamelyik gyűlöletbeszédista indítványában, például a hírhedt jelképtörvény logikájával – „vallási gyűlöletből és a különböző társadalmi csoportokkal szembeni ellenségeskedésből fakadóan” cselekedtek.

Végül nyugodtan lelkesedhetünk itt Budapesten is a Pussy Riot akcióiért, mégpedig nem csupán azért, hogy kortárs művészettel és feminizmussal foglalkoztak, a Greenpeace-nek kampányoltak, de azért is, hogy csoportszexet szerveztek a moszkvai biológiai múzeumba. Ilyesmit szervezni ugyanis valóban a másként gondolkozás, a szólásszabadság alapjoga. Én is szervezhetek minden további nélkül bármely pesti múzeumba csoportszexet. Minden a megvalósítás sikerén múlik.