 A gazdasági és politikai válság meghaladásának kulcsa a szolidaritási válság megoldása. Ez azonban nem várható el sem kizárólag a civil, sem kizárólag a politikai szférától. 
|
 A negyedik alaptörvény-módosítás az Alkotmánybíróság két évtized alatt kimunkált, élő alkotmányos gyakorlatát egy szempillantás alatt radírozta ki a jogrendszerből. E momentum óta megkerülhetetlen kérdés, hogy a hatályukat vesztett határozatok milyen szerepet tölthetnek be az alkotmányértelmezést igénylő jogalkalmazásban.
|
 A Laborc-ügy emlékeztet arra, hogy a 2014-es választás tétje nemcsak az Orbán-rezsim leváltása, hanem a baloldal jövője is.
|
 Az Alkotmánybíróságnak mihamarabb döntenie kell arról, miképpen viszonyul az Alaptörvény negyedik módosításában kimondott alkalmazási tilalomhoz. Úgy tűnik, a hangsúlyváltás elkerülhetetlen, de a gyakorlat nem kényszerül visszafordíthatatlan irányváltásra.
|
|
| 2013-4-30
Az olasz demokrácia hosszú ideje súlyos gondokkal küzd, és a februári választásnak sem lett egyértelmű győztese. A patthelyzet megszűnését az elnök az egymással húsz éve szemben álló balközép és jobbközép párt nagykoalíciójától várja. Eközben figyelmen kívül marad az olasz választók jelentős részének mélyreható változást óhajtó akarata.
|
| 2013-4-24
A rezsicsökkentéssel messze nem gazdasági irracionalitása a legnagyobb probléma. Egy megtört társadalomnak engesztelésül odavetett koncként magát a méltóságot veszélyezteti.
|
|
| 2013-4-17
Jól sejti az olvasó, hogy ez a cikk nem Magyarországról szól. A többszakaszos, részvételi elemekben gazdag izlandi alkotmányozási eljárás ért véget. Egyelőre nem lesz új alkotmány.
|
| 2013-4-15
Mit jelent az egyetemi közéletben a demokrácia fogalma, s mennyiben járult hozzá ehhez a Hallgatói Hálózat megjelenése? Mit jelenthet, mit adhat a demokrácia fogalmának a közvetlen és állandó vitafórum intézménye? Kombinálható-e a képviseleti elv a közvetlen demokrácia működésmódjával?
|
|
| 2013-4-12
Az európai uniós válságkezelés problémái felvetik azt a kérdést, lehetséges-e olyan, nemzeteken átnyúló politikai döntéshozatal, amely összhangba hozható a politikai autonómiáját követő polgár eszményével. A kérdés megválaszolásához segítséget nyújthatnak Jürgen Habermas újabb előadásai és írásai – amelyeket érdemes kritikusan követnünk.
|
| 2013-4-10
A negyedik módosítással az Országgyűlés az Alaptörvénybe emelte az Alkotmánybíróság által megsemmisített családfogalmat is. De miért problémás a kereszténydemokraták által megalkotott definíció, és miért gondoljuk, hogy ezzel Magyarország éveket, ha nem egy egész évtizedet, ugrott vissza az európai jogfejlődésben?
|
|
| 2013-4-9
A lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki a Pécsi Törvényszék Bándy Kata megölése ügyében. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy csak koporsóban hozzák ki az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetből. A bíróság a vádlott tettét aljas indokból elkövetett emberölésnek és kifosztásnak minősítette, az előbbi elvileg önmagában is megalapozhatja a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. De mi vezeti a döntéshozót ilyen verdikt meghozatalához?
|
| 2013-4-5
Az EU a „koppenhágai kritériumok” alapján dönti el, hogy egy állam elég demokratikus-e ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdje. A jövőben egy ún. Koppenhága-bizottság felügyelhetné a kritériumok csatlakozás utáni érvényesülését.
|
|
| 2013-4-3
Az amerikai Legfelső Bíróság tárgyalójában folyik a melegházasságról szóló vita. Az ülés szünetében a Szuverén fültanúja volt két megfigyelő – Előd és Ronald – érdekes beszélgetésének.
|
| 2013-3-26
A Karsai versus Jobbik ügy a magyar szólásszabadság állapotáról nyújt pontos képet. Hamis az a közkeletű állítás, hogy Magyarországon túl szabad a szólás. Nem az – hanem a feje tetejére lett állítva.
|
|
| 2013-3-12
Sérti-e a közerkölcsöt, ha a tévétársaság pénzt ad az elítéltnek egy interjúért? És ha ezt a pénzt a sértett kapja? A közerkölcs és a sajtószabadság kapcsolata ma sem egyértelműen tisztázott.
|
| 2013-3-9
Az elnök fellépése kapcsán nem az a döntő kérdés, hogy van-e vétójoga, hanem az, hogy megszólal-e.
|
|
| 2013-3-8
Az ENSZ volt jugoszláv területeken elkövetett, nemzetközi bűncselekményeket vizsgáló törvényszéke az idei télen egymást követően mentett fel horvát, koszovói és szerb katonai vezetőket. Az ügyek nagy társadalmi visszhangot nyertek a délszláv régióban, ehhez képest az ítéleteken több a rés, mint a pajzs.
|
| 2013-3-4
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a felsőoktatásnak nem sikerült a kormányzattal szemben megvédenie érdekeit. Kérdés: miért, és mi következik ebből?
|
