Bírócsere

Nyomtatás  |  Cikk küldése  |  Olvasói levél  |    |  

A bírósági ügyekben sokszor nem ugyanaz a bíró hozza meg az ítéletet, mint aki az első tárgyalást megnyitotta. Az egyik megyei bíróságon idén májusban befejezett perben 5 bíró is eljárt első fokon. Ki dönt a bírócseréről és miért?

Az eljáró bíró függetlenségének egyik biztosítéka az, hogy a bíróságokon előre meg van határozva, hogy a bírók milyen rend szerint kapják meg az új ügyeket.

Másfelől jogszabály határozza meg azt is, milyen okból változhat meg a bíró személye folyamatban lévő ügyben. Ilyen lehet többek között az eljáró bíró tartós távolléte, betegsége vagy más bíróságra történő átirányítása. Ezek objektív körülmények, de az átosztást indokolhatja a bíró leterheltsége és az ésszerűbb ügyelosztás is, vagy az, hogy kizáró ok áll fenn a bíróval szemben, például valamelyik fél rokona vagy más okból elfogult.

Ha az ügyben új bíró jár el, az eljárás addigi iratait ismertetnie kell. Ez nyilván meghosszabbítja az eljárást. Nehéz eldönteni, hogy az amúgy is évekig tartó eljárások fogyasztanak-e sok bírót, vagy éppen a sok bírócsere miatt hosszúak az eljárások.

A felek a bírócseréről általában úgy szereznek tudomást, hogy a tárgyalóteremben észreveszik, hogy más ül a pulpitus mögött. Az eljáró bíró nem jelenti be, hogy a következő tárgyalást már nem ő tartja (előfordul, hogy akkor még nem is tudja), és az új bíró sem indokol. Persze a bíróságon mindent dokumentálni kell, a bírócseréről szóló döntést (amit bírósági vezetők hoznak meg) és a bírók ezzel kapcsolatos nyilatkozatait azonban a felek nem ismerhetik meg. Itt tehát bezárul a kör.

A peres felek a bírócserék indokoltságát nem vizsgálhatják, sőt magáról az okról is csak akkor tudhatnak, ha a kizárási okot valamelyik fél jelentette be. Ha viszont a bírócserét valamelyik bírósági vezető vagy maga az eljáró bíró kezdeményezte, a felek nem rendelkezhetnek információval. Így valójában azt sem tudják, hogy a törvényes bíró jár-e el az ügyükben vagy sem. Méltán borzolta például a kedélyeket az a januári eset, amikor egy két éve folyó budapesti per végén olyan bíró hozott ítéletet, akit a felek csak az utolsó tárgyaláson láttak először és maga a tárgyalás 15 percig tartott.

Természetesen senki nem arra kíváncsi, hogy az eredetileg kijelölt bíró ikerterhesség vagy nyombélfekély miatt nem tud eljárni, de az minimálisan elvárható, hogy a feleket tájékoztassák arról, hogy a bírócsere a jogszabályban felsorolt okok közül melyik miatt volt szükséges. Ezzel el lehetne kerülni, hogy a pervesztes fél a per végén azt találgassa, vajon kinek milyen érdeke volt a kijelölt bíró lecserélésére és vajon ugyanazt az ítéletet hozta volna-e a korábban eljárt bíró is. Indokolt lenne ellenőrizhetővé tenni a jogszabályok bírócserére vonatkozó rendelkezéseinek betartását is, például úgy, hogy az ügy – felek által is megtekinthető – iratai között az ezzel kapcsolatos iratok is fellelhetők legyenek, nem kiadva a bíró különleges adatait. Ha pedig megsértették a jogszabályt, akkor az elegendő alapul kellene hogy szolgáljon jogorvoslat igénybevételére.