Szikinger a magyarok nyila?

Nyomtatás  |  Cikk küldése  |  Olvasói levél  |    |  

Szikinger István, a szélsőjobb által gyűlölt alkotmányjogász, ügyvéd védi Budaházy Györgyöt a mostanra bírósági szakba ért Magyarok Nyilai-ügyben. Úgy látszik, a szélsőjobb hőse a börtönből már alkalmasnak tartja a cigányok jogaiért következetesen kiálló embert arra, hogy korrekt, tisztességes munkát végezzen.

Régóta ismerjük Szikingert. Ha visszaemlékszünk arra, hogy milyen hírekkel összefüggésben hallhattuk a nevét, bizonyos szempontból érthetetlennek tűnhet legújabb megbízása. 2004-ben a Roma Polgárjogi Alapítvány elismerésben részesítette a romák emberi jogainak érvényesüléséért folytatott tevékenységéért, védte Tasnádi Pétert és elérte a maffiavádak alóli felmentését az első nagy maffiaperben, a közelmúltban pedig a Magyarországi Szcientológiai Egyház jogi képviselőjeként tűnt fel. Ügyei és megnyilvánulásai miatt a szélsőjobbon éppenséggel nem szerették. A zámolyi romák melletti kiállásáért hazaárulónak titulálták, akinek nincs helye az országban, a cigányozás elutasítása miatt pedig hazug fajvédőnek nevezték. Ma már „szakmailag kiválóan felkészült ügyvédnek”, megbízását pedig Budaházy megkérdőjelezhetetlen döntésének tekintik. Nem Szikinger változott. Nem olyan. És azt se gondoljuk, hogy csak a pénz és a nyilvános szereplés vonzotta. Nem jellemző rá.

A jelenséget a liberális jogászok, filozófusok, közgazdászok eseteiből már ismerhetjük. Amikor a TASZ, a Helsinki Bizottság és néhány liberális ügyvéd az előző kormány alatt felemelte szavát a szabadságjogok sárba tiprása ellen, akkor a jobboldal mértéktartónak tekintette őket, ha ma ugyanazt mondják, a baloldal szekértolóinak minősülnek.

Egy ügyvédnek képesnek kell lennie arra, hogy nézeteitől függetlenül olyan emberek jogait is védje, akinek esetleg egyetlen mondatával, gondolatával vagy lépésével sem ért egyet. Ehhez az kell, hogy függetlenítse magát az ügyet körülölelő, jogon kívüli tényezőktől. Nem vezet célra, ha az ügyvéd azonosul az ügyfél nézeteivel és éppen a hitelessége forog kockán, ha ezt a későbbi potenciális ügyfelek is észreveszik.

Szikinger meg tudja oldani, hogy anélkül képviselje Budaházyt, hogy befolyásolja a vádlottat körülvevő fanatikusok és a racionalitást teljesen nélkülöző szélsőjobboldali média nyomása. Március 2-án délután még Budaházy szabadlábra helyezését kérte jó pár rasszista szimpatizáns örömére, majd este a melegek jogai mellett érvelt a Klubrádióban.

Az elmúlt húsz év megítélésében nem értek vele mindenben egyet, de örülök, hogy hosszú idő után végre újra olyan ügyben láthatjuk őt, amelyben megjelenítheti a korlátozott állammal kapcsolatos kérlelhetetlen, megalkuvást nem tűrő felfogását.

Sajnos ma is megvan a veszélye annak, ha valaki bátran nekimegy a kormányközeli állami szerveknek, és Szikingernek lehet is erről emléke. Az első Tasnádi-ügyet követően egy apró hiba miatt évekig parkolópályára tették egy olyan – egyébként több sebből vérző – eljárásban, amit néhány hónap alatt is be lehetett volna fejezni. Remélem, még egyszer nem történik vele ilyen.

Az aljas gyilkost, a terroristát és az alkotmányos rend ellen szervezkedőt is megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog és hogy olyan ügyvéd képviselje, aki feltárja a nyomozás esetleges hibáit, és minden érvet felhozzon a felmentés érdekében. A liberális ügyvéd védi a szabadságjogokat és annak a jogait is, akitől távol áll a szabadságjogok tisztelete.