Elvesztek a részletekben

Jog  |  2012. augusztus 22.
Nyomtatás  |  Cikk küldése  |  Olvasói levél  |    |  

Egyre valószínűbb, hogy a Klubrádió nem tarthatja meg a frekvenciáját. Eddig látszólag nyerte a pereket, valójában azonban mind távolabb került a végleges győzelemtől.

A médiahatóság eredetileg 2011-ben döntött a 95,3 MHz rádiós frekvenciára kiírt pályázatról. Ekkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa egy határozatban három döntést hozott: az 1. pontban a pályázatot eredményesnek minősítette, a 2. pontban kihirdette győztesként az Autórádió Kft.-t, a 3. pontban alakilag érvénytelennek minősítette az egyik pályázó ajánlatát.

A Klubrádió – mint a második legtöbb pontot szerző pályázó – bíróságon támadta meg a határozatot, illetve annak csak a pályázat nyertesét kihirdető 2. pontját. A kereset az ajánlatok értékelését, a pontozás egyoldalúságát támadta, azaz tartalmi kérdéseket feszegetett. Az egyik iratbetekintés során aztán a felperes észlelte, hogy az Autórádió Kft. pályázati ajánlata formai követelményeknek sem felel meg, tudniillik a dokumentáció egyes oldalai nincsenek vagy nem cégszerűen vannak aláírva, márpedig a kiírt pályázat szerint a dokumentáció minden oldalát alá kellett volna írni. A Klubrádió ezért kiegészítette a kereseti kérelmét ezekkel a formai kifogásokkal. Később látni fogjuk, ez a keresetkiegészítés okozta a Klubrádió vesztét.

Az NMHH szerint a kereset tartalmi érvei részben a pályáztatás törvényi szabályait támadják, részben a hatóság mérlegelési jogát vitatják. A dokumentáció üres oldalainak, valamint a banki igazolás és az adóigazolás pályázó általi aláírását pedig teljesen szükségtelennek tartotta.

Mivel a kereset az eredetileg megfogalmazott tartalmi okokon túlmenően később formai okokra is hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla először a nyertes pályázati ajánlat formai megfelelőségével foglalkozott. Ha ugyanis a pályázati ajánlat alakilag érvénytelen, akkor nem is lehetett volna érdemben vizsgálni, azaz pontozni.

A bíróság elfogadta a Klubrádió alaki kifogásait, és megállapította, hogy a pályázati kiírásnak az a kitétele, hogy „a pályázati ajánlat eredeti példányát alkotó valamennyi dokumentum minden oldalát alá kell írni”, máshogy nem értelmezhető, minthogy a pályázónak a teljes dokumentáció minden oldalát alá kell írnia, függetlenül attól, hogy az tartalmaz-e érdemi nyilatkozatot, vagy hogy a nyilatkozat a pályázótól származik-e vagy mástól. Az ítélőtábla egyetértett azzal a kifogással is, hogy a nyertes pályázó ajánlatának aláírt oldalai nem cégszerű aláírást tartalmaznak, hanem csak a cégjegyzésre jogosult személy aláírását, a cég nevének feltüntetése nélkül. Azóta ezeket a szigorú alaki követelményeket hívja a Médiatanács előszeretettel Klub-szabálynak. Az alaki érvénytelenségi okok miatt az ítélőtábla már nem is vizsgálta, hogy a hatóság megfelelően pontozta-e a nyertes pályázati ajánlatot.

Az ítélőtábla az NMHH határozatának 2. pontja vonatkozásában új eljárásra kötelezte a hatóságot. Mivel a kereset csak a határozat 2. pontját, azaz a nyertes kihirdetését támadta, az ítélőtábla csak ebben a körben helyezhette hatályon kívül a határozatot. Az ítélet tartalmazza azt a sokat idézett megjegyzést is, hogy „a megismételt eljárásban a hatóságnak le kell vonnia a korábbi nyertes pályázat alaki érvénytelenségének következményeit, és a fennmaradt pályázatok elbírálásáról szóló új döntésében az Autórádió Kft.-t nem nyilváníthatja a pályázati eljárás győztesének”. Ezt a mondatot értelmezte másként a hatóság és a Klubrádió. A Klubrádió ugyanis azt hitte, hogy – mint az eredeti pályázat második helyezettje – az új határozattal csak az ő nyertességük állapítható meg. A hatóság azonban helyesen azt olvasta ki az ítéletből, hogy az csak az Autórádió Kft. nyertességét zárta ki, és nem vizsgálta a többi pályázó ajánlatának alaki érvényességét. A pályázati ajánlat alaki érvényességének vizsgálatára ugyanis a hatóság az eljárás bármely szakaszában jogosult, akkor is, ha eredetileg érvényesnek minősítette az adott pályázati ajánlatot. Abban az esetben, ha a kiíró az eljárás elején nem veszi észre, hogy a pályázó ajánlata alakilag érvénytelen, akkor a pályázó kizárásáról az eljárás végén hozott határozatban is lehet rendelkezni. Ezt tette egyébként az NMHH eredeti határozatának 3. pontjában. A cél ugyanis az, hogy alakilag érvénytelen pályázattal ne lehessen nyerni.

Ezt követően a médiahatóság minden pályázóra külön végzést hozott, melyekben minden, még versenyben lévő pályázót alaki érvénytelenségre hivatkozva kizárt a pályázati eljárásból. Az indokolás szerint a pályázók nem írták alá cégszerű aláírással a pályázati ajánlatokat képező dokumentáció minden oldalát.

A Klubrádió bíróság előtt megtámadta a rá vonatkozó végzést. A Fővárosi Ítélőtábla ezúttal azért adott helyt a Klubádió kérelmének, mert a hatóságnak ezt a döntését nem külön végzésként, hanem az eljárást befejező új határozatban kellett volna meghoznia.

Ennek figyelembevételével hozta meg a Médiatanács legutóbbi határozatát, amelyben minden pályázó ajánlatát a Klub-szabály értelmében alakilag érvénytelennek, a 95,3 MHz frekvenciára kiírt pályázatot pedig ezzel eredménytelennek minősítette. A hatóság ezzel lezártnak tekinti az ügyet, pedig a Klubrádió nyilvánvalóan bírósághoz fordul. Ezúttal azonban – hacsak a Médiatanács nem követett el megint valami eljárási szarvashibát – a Klubrádió nem nyerhet. Ha az ítélőtábla következetes korábbi döntéseihez, akkor a saját maga által kidolgozott szigorú alaki követelményeket nemcsak az Autórádió Kft.-vel szemben, hanem a Klubrádióval szemben is érvényesítenie kell. Márpedig ha ezúttal bíróság előtt is megáll a Médiatanács döntése, akkor új pályázatot kell kiírni a frekvenciára, amelynek kimenetele megjósolhatatlan.

Az eddigi két bírósági eljárás tehát a Klubrádió formális pernyertességével ért véget, bár a Klubrádió pályázatát a bíróság még egyszer sem vizsgálta. Az ítélőtábla indokai ugyanakkor nem hagytak kétséget afelől, hogy hosszú távon a Klubrádió pályázata is érvénytelennek fog minősülni.

Lehet persze vitatkozni a Klub-szabályon, talán joggal. Tényleg nehezen érthető, hogy miért kell az üres oldalakat aláírni, amikor az akár visszaélésre is okot adhat, vagy hogy mit keresne a pályázó aláírása az adóhatóság által kiállított igazoláson. De tény, hogy a Klubrádió pernyertessége csak látszat volt, és ezen nem segített a Klubrádió kommunikációja, amely sokszor olyan tételeket magyarázott bele a bíróság döntésébe, amelyeket a bíróság nem mondott ki.

A Klubrádió felháborodása jogos, hiszen a pályázati kiírás, az eredeti határozat indokolása, a pontozás során érvényesülő elvek mind a Klubrádió kigolyózására irányultak, és ha ehhez még hozzátesszük, hogy a Klubrádió által ténylegesen megnyert 92,9 MHz frekvenciára a médiahatóság nem hajlandó szerződést kötni, akkor teljesen nyilvánvaló a hatósági szándék. Ezzel együtt arról, hogy a Médiatanács elfogult lett volna a Klubrádióval szemben, nincs bírósági döntés, éspedig éppen azért, mert a Klubrádió olyan formai követelményekre is felhívta a figyelmet, amelyeknek maga sem felelt meg teljesen.