Malőr

Társadalom  |  2010. november 4.
Nyomtatás  |  Cikk küldése  |  Olvasói levél  |    |  

Pocsék üzenete van annak, ha egy állami felügyelet alá került cég nem tesz eleget a bíróság által megállapított fizetési kötelezettségének.

Az egyik iszapkárosult kártérítési pert indított a MAL Zrt. ellen és jogi képviselője a bíróságtól ideiglenes intézkedés keretében tízmillió forintot követelt a cégtől. A törvény alapján a felperes kérheti, hogy a bíróság a kártérítés egészét vagy egy részét már a per elején, lényegében érdemi vizsgálat nélkül ítélje meg, például azért, mert a felperes különös méltánylást érdemlő helyzete (jelen esetben, hogy mindenét elvesztette) azt indokolja. A bíróság így is tett. Az ideiglenes intézkedés előzetesen végrehajtható, azaz lehet ellene fellebbezni, de attól függetlenül fizetni kell. Ha nem fizet az alperes, végrehajtás, illetve felszámolás kezdeményezhető vele szemben. Ha a fellebbezés során megállapítják, hogy nem volt helye ideiglenes intézkedésnek, akkor az alperesnek a pénzt vissza kell fizetnie.

A MAL Zrt. jogi képviselője közleményben tudatta, hogy „bármilyen további intézkedéssel” várnak, amíg a fellebbezést nem bírálják el. Magyarul nem fizetnek. Hivatkozott arra, hogy a sajtóból tudta meg, hogy fizetni kell, de kiderült, másnap ő is kézhez kapta a végzést. A fellebbezés benyújtásakor pedig közölte, hogy az ügyben állásfoglalást is kért a Fővárosi Bíróságtól. Sérelmezte azt is, hogy úgy hoztak döntést, hogy a cég nem is tudott a perről, nemhogy tárgyalást nem tartottak, de írásban sem reagálhattak a felperesi kérelemre. A károsult ügyvédje természetesen rögtön kijelentette: végrehajtást kér, illetőleg felszámoltatja a céget, ha a fizetés elmarad.

Az, hogy egy peres fél a sajtóból értesül egy bírósági végzésről, okot adhat felháborodásra, bár a másnapi kézbesítés hatására csitulhat a düh. Az is elképzelhető, hogy a bíróság tévedett, rosszul alkalmazta a szabályt, vagy rosszul mérlegelt. Fellebbezni a cégnek lehet, állásfoglalást kérni, bizonyítékokat csatolni szintén lehet. Egyet viszont nem lehet: a pénz kifizetését megtagadni. Különösen azzal az indokkal nem, hogy nem értenek egyet a döntéssel, bár pénz van elég. Ha a bíróság fizetésre kötelez, akkor annak eleget kell tenni. Még egy kormánybiztos által felügyelt cégnek is. Sőt, annál inkább.

Ha a cég tulajdonosaitól és a cég vezető tisztségviselőitől elvárjuk a jogkövető magatartást, akkor a kormánybiztos irányította cégtől fokozottan elvárhatjuk. Ha egy állami felügyelet alá került cég megtagadhatja az ideiglenes intézkedés teljesítését, akkor hogyan várhatjuk el a magánszemélyektől, hogy eleget tegyenek a bírósági határozatoknak?

Egy jól működő igazságszolgáltatási rendszerben a fizetési határidő lejártát követően azonnal behajtható lenne az összeg inkasszó útján vagy napokon belül felszámolást rendelne el a bíróság. Ha továbbgondoljuk a jogkövetkezményeket, eljuthatunk odáig, hogy a felszámolás elrendelésével a felszámolóbiztos képviselné a céget, ő hozhatna meg minden gazdasági döntést (többek között korábban megkötött szerződéseket mondhatna fel) és mindezt törvény alapján, a bíróság felügyelete alatt. De ilyen esetben mit csinálna a kormánybiztos és a teljes apparátus? Ebből is látható, hogy a jogalkotó a közvetlen állami felügyeletet átgondolatlanul, a jelenlegi szabályozási rendszerrel össze nem egyeztethető módon tette lehetővé, és ez – túl az alkotmányos aggályokon – a gyakorlatban is komoly gondokat okozhat.

Nagyon érdekes bejegyzés. Kérdésem: a jogi képviselő, aki a nyilatkozatot tette, a pillanatnyilag a felügyeletet ellátó államot képviseli, vagy pedig a tulajdonosokat?

Miklósi Zoltán

Az ügyvéd a cég ügyvédje. A nyilatkozatot jóval az állami felügyelet elrendelése és a kormánybiztos kinevezése után tette. Egyébként a jogi képviselő még az állami felügyelet előtt kapott megbízást. A kormánybiztos most éppen azért vizsgálja az ügyvéd megbízási szerződését és felhatalmazásának terjedelmét, mert korábban a károsultak egy csoportjának peren kívül ajánlott fel 1,5 milliárd forintot. Egyébként az állami felügyelet apparátusában olyan is van, hogy "a kormánybiztos jogi ügyekben kinevezett felügyelője". A tulajdonosokat más ügyvédek képviselik.