Mellékhatások

Társadalom  |  2011. január 18.
Nyomtatás  |  Cikk küldése  |  Olvasói levél  |    |  

A gyógyszertárak működésének új szabályai a tulajdonosok és a gyógyszerészek háborújához vagy békés jogszabály-kerüléshez vezethet. A változtatás nem a gyógyszerészek érdekeltségét és befolyását növeli, hanem az adminisztrációs költségeket.

Az elmúlt év végéig hatályos szabályok szerint gyógyszertárat úgy lehetett alapítani és működtetni, hogy a cégben egy hatósági engedéllyel rendelkező gyógyszerésznek valamilyen arányban tulajdonosnak kellett lennie, rajta kívül pedig bárki, akár cég, akár magánszemély tulajdonos lehetett.

Az új törvény alapján a már működő gyógyszertárakat működtető cégek tulajdonosainak úgy kell átalakítani a tulajdonosi szerkezetet, hogy a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek legkésőbb 2014-ig 25, 2017-ig több mint 50 százalékban tulajdonosok legyenek. Ez tehát azt jelenti, hogy vagy tőkeemelésről kell dönteni, amelynél a gyógyszerészeknek kell adott esetben milliókkal beszállni az üzletbe, hogy elérjék a kívánt részarányt, vagy a nem gyógyszerész tulajdonosoknak át kell ruházniuk tulajdoni részesedésüket a gyógyszerészekre. Az előbbi út nyilván sérelmes a gyógyszerészekre nézve és valószínűleg a változtatás célja sem ez volt. A második lehetőség pedig nehezen emészthető egy olyan befektető számára, aki komoly pénzt áldozott a patika létrehozására, piaci bevezetésére és esetleg éppen négy-öt év múlva térülne meg a befektetése.

A módosítás mély sebet ejt a szerződési szabadságon, így könnyen felmerülhetnek alkotmányossági aggályok is. Az mindenesetre még a jelenlegi viszonyok között is ritka, hogy valakit arra kötelez egy jogszabály, hogy adjon túl a dolgain. A törvény a szerződési szabadság legfontosabb elemeit korlátozza. Szerződéskötési kötelezettséget ír elő, meghatározza az eladói kört, a vevői kört és a szerződéskötés határidejét is. Jogszabályon alapuló, mind eladói, mind vevői oldalon magánszemélyekre is kiterjedő kényszer a gazdasági rendszerváltás óta páratlan a polgári jog rendszerében. A mára kialakult piacgazdasági viszonyok ilyen kötelezést nem tesznek szükségessé.

Egyelőre beláthatatlan, milyen következményekkel jár az új szabály. Az adott esetben egy-két gyógyszerészt alkalmazó cégek tulajdonosai hogyan tudnak majd megállapodni a gyógyszerészekkel, mi lesz, ha az esetleg több millió forintos üzletrészt a gyógyszerész nem tudja megvenni? Vajon a tulajdonosokat kényszerítik befektetésük áron aluli értékesítésére vagy csak a tehetősebb gyógyszerészek dolgozhatnak majd a patikákban, esetleg színlelt szerződésekkel, háttéralkukkal kerülik meg az új törvényt?

A törvény megfogalmazása más területekre is kiterjesztette a korlátozást, ami feltehetően nem állt a jogalkotó szándékában. A fenti szabályokat legkésőbb 2014-ig és 2017-ig érvényesíteni kell, de 2011. január 1-jét követően a cég tulajdonosi összetételében bekövetkező bármilyen változás esetén már biztosítani kell, hogy a gyógyszerészek tulajdoni hányada elérje a 25 százalékot. A tulajdonosi összetételben bekövetkező „bármilyen változás” fogalmába az öröklés is beletartozik. Ha tehát egy patikát működtető cég magánszemély tulajdonosa meghal, a gyógyszerészeknek 25 százalékos tulajdonrészt kellene szerezniük. Vajon ők is megjelennek a hagyatéki tárgyaláson és várják, hogy a közjegyző nekik adja át az üzletrészt vagy az örökösöknek azonnal el kell adniuk vagy ajándékozniuk azt?

Az új rendelkezés számos további problémát is felvet, ráadásul a változtatás eredeti célja, a gyógyszerellátás megfelelő szakmai színvonalának garantálása más eszközökkel is elérhető, már ha eddig nem lett volna megfelelő. Mivel az eddigi szabályok szerint is tulajdonosnak kellett lennie a gyógyszerésznek, elegendő lett volna, ha a módosítás megelégszik az ő hatáskörének bővítésével, egyetértési jogának előírásával bizonyos szakmai kérdésekben (gyógyszer-beszerzés, betegtájékoztatás stb.) és nem kellett volna emellett az egész tulajdonosi szerkezet átalakítására kényszeríteni a céget.

Mindemellett a törvénymódosítás figyelmen kívül hagyta a cégjogi szabályokat is. Önmagában az, hogy a gyógyszerész többségi tulajdonos lesz, még nem feltétlenül jár együtt a szavazatok és az osztalék többségének megszerzésével, ezért akár a 90 százalékos tulajdonos szavazati és osztalék-joga is redukálható 1 százalékra.

Kisebb változtatás precíz megfogalmazással többet ért volna, mint a látványos módosítás, zavaros fogalmakkal.

Nagyon érdekes poszt. Ugyanakkor szerintem az egyik lehetséges következmény, amit nem említesz, az a tömeges patikabezárás lesz, a láncpatikák esetében. És éppenséggel nem lehetetlen, hogy ez volt a változtatás célja: ismét monopolhelyzetbe hozni a kis és családi patikákat, korlátozni a versenyt és nölevlni a gazdasági járadékszedést.