Az emberi jogok és a vallás

Társadalom  |  2011. január 7.
Nyomtatás  |  Cikk küldése  |  Olvasói levél  |    |  

Számon kérhetőek-e az emberi jogok a muszlim hitűeken? Az Európa-szerte fellángoló multikulturalizmus-vitáknak és a globális társadalom jövőjének egyik alapvető kérdése ez.

Akik erre a kérdésre nemmel felelnek, többnyire úgy érvelnek, hogy azért nem kérhető számon az egyenlő méltóság elve az iszlám vallás hívein, mert az elv nem egyeztethető össze hitük alapjaival. Mindezek miatt a hívő ember számára az univerzálisnak gondolt morális elvek nem jelentenek feltétlen iránymutatást.

A közelmúltban Abdullahi Ahmed An-Na’im írása vette fel újra a vita fonalát a Frankfurter Rundschau hasábjain. An-Na’im amellett érvelt, hogy az emberi jogok eszméje és az iszlám vallás alapjai között nincs kibékíthetetlen ellentét. A szent szövegeknek és a saríának lehetséges az emberi jogok eszméjével összhangban lévő értelmezése. Állítása szerint annak, hogy az emberi jogok univerzalitásigényét a muszlimok is elismerjék, az a feltétele, hogy az emberi jogokat hozzáigazítsák az iszlám valláshoz. A muszlimok akkor tekintik majd érvényesnek e jogokat, ha ez a saját világnézetük perspektívájából is elfogadható. Egy hívő ember ugyanis csak akkor ismeri el az emberi jogok univerzalizmusát, ha az a saját vallásának alapvető dogmáival összeegyeztethető. Ebből következik a másik tétel: az emberi jogoknak nincs egységes igazolásuk, inkább egyfajta igazolási pluralizmusról beszélhetünk.

A muszlimok önrendelkezési joga tehát nemcsak azt foglalja magában, hogy ne lehessen az emberi jogok porba tiprásával az emberi jogok eszméjét rájuk kényszeríteni, hanem azt is, hogy az emberi jogok érvényességének saját igazolást adjanak.

Abdullahi Ahmed An-Na’im írására a Habermas tanítványi köréhez tartozó Rainer Forst is válaszolt. Forst szerint az embert megillető tisztelethez nem feltétlenül kell hozzágondolni, hogy az ember Isten képére és Isten által teremtetett.  Cikkében elsősorban An-Na’im igazolási pluralizmusát bírálta, és e bírálat kapcsán próbálta meg tisztázni az emberi jogok alapvető értelmét. Forst amellett érvel, hogy az igazolási pluralizmus fenti koncepciója nem tartható, mert elfedi az emberi jogok alapvető célját és értelmét, ami abban rejlik, hogy senki nem vethető alá olyan normának, amely nem számíthat a szabadok és egyenlők beleegyezésére. Ezt a cikket olvashatják Az igaz út cím alatt a Szuverén Vendéglapján.