A hazai politikai kultúra szerves részévé vált, hogy politikusok, döntéshozók vita helyett büntetőeljárást indítanak. A törvény túl szigorú, ráadásul az ügyészség is a sértett közszereplők oldalán áll. A Spirk-ügyben a Kúria is ezt tette.

Azokban az országokban, ahol az otthonszülés létjogosultságát a szülészszakma elismerte, a kormány szabályozásával párhuzamosan megindult egy olyan, a kórházi szülészeti rendszert alapjaiban érintő szülészeti reform, amelynek pozitív hatásai érezhetőek voltak a szülészet területén. A változások ösztönzői általában a családok, főleg a nők voltak, akik jó része mindig is kórházban szerette volna világra hozni gyermekét. Azt akarták elérni, hogy a szülést ne túlélniük kelljen, hanem lehetőségük legyen annak szépségeit, örömeit, nehézségét megélni, orvosi műszerek és rutinbeavatkozások nélkül.

Geréb Ágnes őrizetbe vétele, megbilincselése és bíróság elé állítása ismét a figyelem középpontjába állította az otthonszülést. Az elmúlt két évtizedben több ezer nő hozta világra a gyermekét otthon, bábák közreműködésével, miközben az állam adós maradt az otthonszülés szabályozásával. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóságok és a bíróságok kettős mércét alkalmaznak a bábák rovására. Az otthonszülés jogi kereteinek megteremtése nem halogatható tovább.