A kormány jelentősen csökkentette a magasabb jövedelműeket sújtó adókat, és „kölcsönvett” 14 havi nyugdíjpénztári befizetést. Mit tesznek ilyenkor a racionális szereplők? Elköltik a náluk maradt pénzt, vagy inkább a párnájuk alá helyezik?

A kormány új gazdasági intézkedései egyes ágazatokat sújtanak. A Robin Hood-adók bevezetésének fő költsége, hogy visszaveti a befektetéseket. Ez a hatás különösen az infrastrukturális és az innovatív beruházásoknál lehet jelentős.

Az adótervek szerint a nagyon kis jövedelműek mégis alacsonyabb kulcs szerint adóznak, mint a nagy jövedelműek. Az új adórendszer ezért elveszti legfőbb vonzerejét, az egyszerűségét, miközben a rendszer egésze nem válik igazságosabbá.

A fizetésképtelen devizahiteleseken úgy kíván segíteni a kormánytöbbség, hogy létrehozza a Nemzeti Eszközkezelő céget, amely megveszi a lakásokat, és kiadja a volt adósoknak. De pontosan kiket kell megsegíteni, és milyen érvek alapján?

A korábbi előírások nem akadályozták meg, hogy a bankok kihasználják piaci erejüket. A pártok utólag próbálnak korlátozó szabályokat kialakítani. Ha figyelmen kívül hagyják a bankok költségeit és érdekeit, akkor csökkenhet a gazdasági növekedés.

A nemzetgazdasági miniszter meghirdette Magyarország újraiparosítását. Azt mondta, azok az országok sikeresek, amelyek az ipart fejlesztették. Vajon az ipar kis súlya miatt alacsony a magyar növekedés?

A nők politikai szerepéről szóló vitákban a legtöbbször morális érvek támasztják alá a nők egyenlő képviseletét. Több közgazdász emellett azt is felveti, hogy a közösségi döntések hatékonyságát is növelheti a nők nagyobb bevonása a döntéshozatalba.

A megújuló energia támogatása világszerte egyre fontosabb. Magyarország is jelentős erőfeszítéseket tesz: 2009 első felében több mint hetvenmilliárd forintot költött erre a célra. Azonban, mint minden gazdaságpolitika esetében, az ördög itt is a részletekben lakozik.