Az értékes kulturális javak feletti tulajdonosi jogok kötelezettségekkel járnak. Legalábbis a polgári demokráciákban. Ami a Népszabadsággal történt, az alig leplezett cenzúra volt.

Mi a helyzet, ha nyugdíjas rendőrtiszt irodalmi munkásságában, amatőr tudományos kutatásaiban rasszista előítélet bukkan fel? És mi változik, ha a rendőrt városi polgármesternek választják?

2012. augusztus 17-én a moszkvai bíróság két év börtönre ítélte a Pussy Riot orosz punkegyüttes mindhárom tagját. Az ügynek az egész világon nagy figyelmet szentelnek.

Három év börtönbüntetést kért az orosz államügyészség a Pussy Riot nevű orosz női punkegyüttes három tagjára, akik két héttel a márciusi elnökválasztás előtt a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban maszkban, gitárokkal "imádkoztak" a Szűzanyához, hogy űzze el Vlagyimir Putyint, az azóta megválasztott államfőt.

Menesztették a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettesét, mert egy brit tudományos fórumon azt mondta, hogy indokolatlannak és károsnak tarja a genetikailag módosított növények elleni hisztériát. Az Oktatói Hálózat alapítóinak FB-csoportjában felvetődött, nem kellene-e az oktatóknak, kutatóknak tiltakozniuk. Talán igen, mivel nyilvánvalóan rájuk is tartozik a dolog, de szerintem nem mindegy, hogy egész pontosan mi ellen, és milyen alapon.

Még meg sem kezdődött igazából az egyesek szerint régóta halogatott vita alkotmányos gondolkodásunkról, máris úgy tűnik, valójában el se kellene indulnia. Nem vitára, győzelemre van szükség, halljuk mindenfelől. S hogy csak az a kérdés, melyik a helyes útja a megalkuvás nélkül elutasított alkotmány „korrekciójának”. A „legitim”, de valamelyest alkotmánysértő népszavazás? A „pragmatikus” megállapodás? A „technikai” koalíció? Netán minden pozíció újratárgyalása elölről? Akik győzni akarnak, csak az első adandó alkalomra várnak, hogy a rosszat jóra cseréljék. Ha harc, hadd legyen harc, ha nem 2014-ben, hát később. Minden, ami azután van – a béke.