Az Alkotmánybíróságnak továbbra is van mozgástere saját hatáskörének értelmezése során. Viszont ha ma szűken értelmezi a hatáskörét, holnap nem lesz mint értelmezni.

Alig kezdődött el a bírósági reform, a gyakorlat máris bebizonyította, hogy van mitől tartaniuk az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódóknak, és van alapja a Velence Bizottság kritikus véleményének. Két példa az ügyek áthelyezésére.

A Polt Péter kontra Kis János per továbbra sem az Élet és Irodalomban megjelent cikkről szól. A véleménynyilvánítás teljesen másfajta összefüggésben merült fel a második tárgyaláson.

Az új Btk. kilövési jogot ad bárkinek, aki azt látja, hogy valaki éjjel feltör egy üres lakást.

A büntetőügyek szereplőinek származása, etnikai hovatartozása egyáltalán nem befolyásolhatja az ügyek kimenetelét. Olyannyira nem, hogy a vádlottak kisebbséghez tartozása nem is lehet tárgya a bíróság ítéletének. Más szóval a bíróság a tények megállapítása során nem térhet ki az egyes résztvevők származására. Még utalás szintjén sem.

Magyarországon sok esetben a szakértői vélemény dönti el a pert. De mi a teendő, ha a pszichológus szakértő a kötelezően elvégzendő tesztek nélkül ad véleményt?

A Kis János-cikk miatt tartott tárgyaláson a bíró a felperesek nevében megjelent ügyészek személyiségi jogait védte a sajtóval szemben, a peres felek képviselői a bírót védték a beavatkozókkal szemben, a szólásszabadság megvédésére márciusig várni kell.

A jogszerűen, de erkölcstelenül viselkedő ügyvéd nem az ügyvédségről, hanem magáról állít ki bizonyítványt. Nem jó, ha a kamara bírálja el, hogy az ügyvéd a szabadidejében morálisan elfogadhatóan viselkedik-e.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság arra hivatkozással nem fizeti ki a kirendelt védők díját, hogy a költségvetési egyensúly megtartása mindenkinek közös érdeke.