Fontosabb kormányzati cél lett a korszerű programokat megvalósító szervezetek ellehetetlenítése, mint a bűnmegelőzés.

A civilek elleni intézkedéscsomag nyilvánvaló célja a megbélyegzés. A javasolt törvény a demokratikus elvek mellett a magyar jogrend szabályainak is ellentmond.

Kötelező áthelyezés. Megfelezett fizetések. Hatékony jogorvoslat hiánya. Egy példa az állami tisztviselők kiszolgáltatottságáról.

A kormányzat sokféle módon reagált a menekülők érkezésére. A cél folyamatosan az, hogy az ország ne legyen biztonságos az üldözöttek számára. A nemzetközi és az uniós szabályok, de még a hazai törvények sem számítanak.

Mindennaposak a megtámadott, megerőszakolt, megvert nőkről szóló hírek. Az állam ma inkább számonkérőszék, mint segítő intézmények hálózata.

A parlament a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés új szabályairól tárgyal. A kormányzat tényleg azt hiszi, idióták ítélkeznek a strasbourgi bíróságon?

Hamarosan dönt az Alkotmánybíróság azoknak a bíróknak a beadványáról, akik Alaptörvény-ellenesnek tartják a fogyasztói kölcsönszerződések visszamenőleges rendezését, valamint a bankok és az állam közötti pereket szabályozó törvényt.

Nem leszünk gyarmat! Ezt üzenték a bolíviai hatóságok arra a strasbourgi állásfoglalásra, amit Tóásó Előd fogva tartásának körülményei és hosszúsága miatt a fideszes Gál Kinga képviselő javaslatára fogadott el az Európai Parlament.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ellentétes az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával az, ha az elítéltnek – függetlenül attól, hogy veszélyes-e a társadalomra – egyáltalán nincs esélye a szabadulásra.

A Kúria minden híreszteléssel ellentétben kimondta, hogy a devizahitel-szerződés semmis.

A lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki a Pécsi Törvényszék Bándy Kata megölése ügyében. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy csak koporsóban hozzák ki az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetből. A bíróság a vádlott tettét aljas indokból elkövetett emberölésnek és kifosztásnak minősítette, az előbbi elvileg önmagában is megalapozhatja a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. De mi vezeti a döntéshozót ilyen verdikt meghozatalához?

Sérti-e a közerkölcsöt, ha a tévétársaság pénzt ad az elítéltnek egy interjúért? És ha ezt a pénzt a sértett kapja? A közerkölcs és a sajtószabadság kapcsolata ma sem egyértelműen tisztázott.

A kormányzat újra alkotmányos indok nélkül korlátozza a civil szervezeteket és a sajtót.

A regisztráció szükségképpen relativizálja, jelenleg az alaptörvényben nem szereplő feltételhez köti a választójog gyakorlását, így annak bevezetése az alaptörvény módosítása nélkül nem lehetséges.

Egyre valószínűbb, hogy a Klubrádió nem tarthatja meg a frekvenciáját. Eddig látszólag nyerte a pereket, valójában azonban mind távolabb került a végleges győzelemtől.

Ügyészségi statisztika jelent meg a bűnelkövető rendőrökről. Csakhogy a számokat éppen az ügyészség miatt kell fenntartásokkal kezelnünk.

Ítélet született a Polt Péter kontra Kis János ügyben. A Fővárosi Törvényszék Polt Péter és a Legfőbb Ügyészség keresetét elutasította.

Öt év után másodfokú ítélethez közeledik a Zsanett-ügy. Kiderül, a sértettet is megilleti-e a tisztességes eljáráshoz való jog.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint a talár a bírói méltóság kifejezője, amely növeli a bíróság tekintélyét. Szabályzat készült az ítélkezésben résztvevők megfelelő öltözetéről.

Nem telik el nap, hogy valaki ne tiltakozna a Cozma-ügyben hozott másodfokú ítélet ellen. Ez érthető lehet a sértettek hozzátartozói, a sportvezetők vagy a kézilabda-rajongók részéről, azonban nem megengedhető a politikusok, különösen a kormány tagjai részéről.