A magyargyűlöletért elítélt sajóbábonyi romák esete rámutatott, hogy a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása egyaránt problémákat vet fel. De hol ment félre a jogalkotó, és lehet-e ezen javítani?

Francis Tobin tizennégy évvel ezelőtt okozott halálos balesetet Magyarországon, de büntetőügye csak most jutott nyugvópontra. A fordulatos jogeset egyik tanulsága, hogy jól működő Európai Unió igazságosabb jogszolgáltatást eredményezhet.

2012. október 16-i ítéletében az Európai Unió Bírósága nem tartotta az Európai Unió jogába ütközőnek, hogy három évvel ezelőtt Szlovákia megtagadta Magyarország köztársasági elnökének belépését az ország területére.

Nemcsak Magyarország, olykor a többi európai állam is konfliktusba kerül Strasbourggal. Németországban a bírói hatalom, az Egyesült Királyságban a kormány kérdőjelezte meg a strasbourgi ítéletek feltétel nélküli végrehajtását. Nézzük, mi olvasható ki ezekből a példákból!

A magyar állam példa nélküli módon utasította vissza egy strasbourgi ítélet végrehajtását. Fratanoló Jánost, a Munkáspárt 2006 tagját a Pécsi Ítélőtábla önkényuralmi jelkép használata miatt jogerősen elítélte és megrovásban részesítette, mert 2004. május 1-jén ötágú vörös csillagot viselt az uniós csatlakozás és a munka ünnepe tiszteletére rendezett demonstráción.

A magyar kormány az unióból érkező kritikák kereszttüzébe került a médiatörvény miatt. A színfalak mögötti és a nyilvános nyomásgyakorláson túl az uniónak szerény jogi eszközei vannak a tagállamokal szemben.

Az Európai Unió csak olyan államokat vesz fel tagjai közé, amelyek elismerik a nemzetközi emberi jogokat. Ám az Uniónak nincs saját emberi jogi ítélkező fóruma, sőt az uniós intézmények is lehetnek jogsértők.

A strasbourgi bíróság szerint a genetikai mintavétel angliai gyakorlata sérti a magánélethez való jogot. Az ítélet nyomán a munkáspárti kormány módosította a szabályozást, de a rendszer nem sokat változott. A most kormányzó toryk a választási kampányban bírálták a terjeszkedő államhatalmat.

A lisszaboni szerződés arra kötelezi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az emberi jogok európai egyezményéhez. A csatlakozás mikéntje még ma is kérdéses, de elhárult a legfőbb akadály, amelyet Oroszország és az Európa Tanács viaskodása okozott.