Lehet, hogy a magyar nők tiltakozása az abortusz szigorítása ellen különösebb következmények nélküli erkölcsi kiállás marad. De az sem zárható ki, hogy fontos mozzanata egy kibontakozó, szélesebb rendszerellenes tiltakozásnak.
A demokratikus ellenzék egy választási siker után akkor lesz képes sikeres alkotmányozás beindítására, ha elfogadja, hogy minimális konszenzusra van szükség az alkotmányos alapértékekben.
Mást ért alkotmányos identitáson a német Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és több kelet-közép-európai bíróság. A fogalom folytonosságot sugall, ám sokszor csak azt jelzi, merről fúj a politikai szél.
A brüsszeli terrortámadás után a magyar kormány továbbra is az EU-val és a menekülőkkel szembeni gyűlöletet gerjeszti. A mögöttes cél a kormányfői hatalom kiterjesztése. Az alaptörvény módosítása nem támogatható.
A nagy vagyoni egyenlőtlenség az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Egy új könyv intézkedéseket javasol, hogy a társadalmak piacgazdasági keretek között igazságosabbak legyenek.
Az illiberális fordulat kihat a nők helyzetére is. A nők „természetes”, „biológiai” adottságaival operáló politika nemcsak fenntartja az igazságtalan társadalmi különbségeket, hanem további hátrányokat idézhet elő.
Jól sejti az olvasó, hogy ez a cikk nem Magyarországról szól. A többszakaszos, részvételi elemekben gazdag izlandi alkotmányozási eljárás ért véget. Egyelőre nem lesz új alkotmány.
A Velence Bizottság soha nem látott eljárássorozatban értékeli az újonnan elfogadott magyar törvényeket. De miről is szól ez a vizsgálatfolyam, és mi a tétje?
Tényállítás vagy értékítélet? Magánügy vagy közügy? Reputáció vagy érzékenység? A Polt Péter kontra Kis János per kérdéseire a strasbourgi gyakorlat világos választ ad.
Az új törvény tizennégy felekezetet ismer el egyházként – több mint 300 egyház elveszíti ezt a státuszát. Egy jó kormányzat számára egyformán kedves volna a különböző hitűek vallásgyakorlása és karitatív tevékenysége.
A hatáskörszűkítő szabályok ellenére egy független, bátor és átláthatóan működő alkotmánybíróság érdemi jogvédelmet biztosíthatna. Azonban láthatóan ez az, amit a kormányzó többség mindenképpen el akar kerülni.
Izlandon a múlt évben alkotmányozási folyamat indult, amelybe a választópolgárok is bekapcsolódhattak. Az alkotmány sorsa azonban végső soron a jelenlegi és azt követő parlament képviselőinek a kezében van.
Nyugat-Berlin egykor a szabadság szigete volt, amelyet a kommunista Németország vett körül. A mai Berlin arra törekszik, hogy ne egymástól elkülönülő etnikai szigetek sokaságából álljon.
A felvételi eljárás célja, hogy kiderüljön, ki van megfelelő képességek birtokában ahhoz, hogy részt vegyen a felsőoktatásban. A többletpontok a jó képességű, de társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű diákoknak adnak esélyt az egyetemre jutásra.
Az emberi jogok érvényesítése nem belügyi kérdés. Az egyetemes ENSZ-dokumentumok mellett Európa, Amerika és Afrika regionális egyezményekben garantálja e jogokat. Japán a hiányzó kelet-ázsiai biztonsági együttműködést szorgalmazza.
Egyre több európai állam tiltja az egész testet eltakaró burka és a szemet szabadon hagyó, de az arcot elfedő nikáb viseletét a közterületeken. A szabályok nem a divatot, hanem az önrendelkezést és a vallás kinyilvánítását korlátozzák.
A különnemű élettársak közjegyzőnél kérhetik kapcsolatuk nyilvántartásba vételét. A szabály célja, hogy a párok könnyebben élhessenek a szabadon választott életformájukhoz kötődő jogokkal. Az egészségügyi intézmények gyakorlata viszont akadállyá formálja a szabadság jogintézményét.
A török alkotmánybíróság nyáron megsemmisítette a kormány átfogó alkotmánymódosító csomagjának egyes elemeit. Az alkotmányreform fennmaradó részeiről szeptember 12-én népszavazáson döntöttek a polgárok.
Sorra jelennek meg a magyar sajtóban a nők politikai életben betöltött szerepéről szóló írások. Van, amelyik a kormány nőpolitikáját bírálja, s olyan is akad, amely a környező országok politikusnőivel hasonlítja össze a magyar nők közéleti lehetőségeit.