Az oktatási rendszerrel kapcsolatos tiltakozások a Fidesz-rezsim lényegi vakfoltjára mutatnak rá. Politikai és gazdasági haszonlesőként próbálja hitelteleníteni azokat, akik naponta tapasztalják a rendszer zavarait.

Európa kétségtelenül védelemre szorul, de sokkal kevésbé a menekültek, mint inkább a demokratikus intézményeket veszélyeztető politikusokkal szemben.

A bezárkózás hazai politikája aligha tartható, ám a befogadás európai tervezete is számos kérdést vet fel. Miként haladhatók meg a menekültügyről való gondolkodás beszűkült keretei?

A menekültválság nem csupán megoldandó probléma, de egyúttal lehetőség az önmagunkról alkotott kép újragondolására is.

A menekültellenes kormányzati intézkedések nem csupán morális szempontból aggályosak, de veszélyes kényszerpályára állítják a magyar társadalmat.

A külső és belső feszültségek ellenére a kormány pozíciója nem rendült meg. Ebben a helyzetben az ellenzéki pártok és civilek új típusú, hosszútávú társulására van szükség.

A felháborodást kifejező tüntetéseknél többre van szükség. Kiutat kell mutatni a politikai legitimációs válságból, és válaszolni kell a modernitás kihívásaira, valamint a társadalmi szolidaritás igényére.

Az internetadó ellen meglepően sokan vonultak az utcára. A tét nem csupán materiális, hanem a szabadság egyik utolsó terének védelme.

Az elmúlt hónapokban a baloldali-liberális pártok szimbolikusan lemondtak ellenzéki szerepükről. Ebben a helyzetben létjogosultságuk kétségessé vált.

A kormány az elmúlt hónapokban, teljesítve ígéretét „folytatja”, amibe 2010-ben belekezdett, ezáltal pedig egy konszolidálhatatlan rendszert épít ki.

Az új kétharmad nem egyszerű választási győzelem, hanem egyúttal a felemás modernizáció pályájához való visszatérés is.

Az állampolgári kultúra mintázatai a modernizáció sikerességének függvényei. A különböző régiókban különböző kihívások és lehetőségek azonosíthatók.

Az állampolgári értékek és az aktivitásra való hajlandóság különböző konfigurációt alkotnak, együttesen kirajzolva a rendszerváltás utáni felnőttek állampolgári kultúrájának térképét.

Az aktivitás egyszerre függ a másokba és az intézményekbe vetett bizalomtól és a cselekvésre való motivációtól. Kérdés: milyen tapasztalatok vezetnek hozzájuk?

A demokratikus értékek kialakulása elsősorban a családban, kortárs csoportokban és iskolában átélt elismeréstől függ. Kérdés: mi történik ennek hiányában?

A társadalom érdektelennek bizonyult az antidemokratikus tendenciákkal szemben. Kérdés: mi áll a demokratikus kultúra torzulásának hátterében? 

A hajléktalanokat sújtó rendeletek alapjogokat sértenek – igaz, jogállam hiányában ez nem számon kérhető. Ezért fontos, hogy kimondjuk: ez egyúttal a nemzeti szolidaritás elárulása is.

Az időközi választások nem csupán erőpróbának tekinthetők, de egyúttal a demokrácia jövőjét veszélyeztető tendenciákat is felvillantottak.

A pártpolitika oktatás felett gyakorolt kontrollja minden korábbinál nagyobb, aminek következtében a demokratikus nevelés lehetőségei minden korábbinál jobban beszűkülnek.

Az ózdi közkutak elzárása nem gazdasági vagy jogi kérdés, hanem kegyetlenség, s mint ilyen, újabb mérföldkő napjaink szolidaritási válságában.