Gazdaság

Nem vagyok eszmetörténeti szakértő, ezért az alább leírtak egy része inkább csak sejtésnek, mint megalapozott véleménynek tekinthető. Mindenesetre sejtésem a következő: a gazdasági liberalizmus múltbeli története szoros összefüggésben alakult a gazdasági racionalitás elsősorban közgazdászok által kifejlesztett fogalmával.

A nemzetgazdasági miniszter meghirdette Magyarország újraiparosítását. Azt mondta, azok az országok sikeresek, amelyek az ipart fejlesztették. Vajon az ipar kis súlya miatt alacsony a magyar növekedés?

A kormányzat gazdaságpolitikájának kimenetele meghatározhatja jogállam-korlátozó törekvéseinek menetét is. Ha a gazdaságpolitika kisiklik, a közvélemény szembefordulhat a hatalomgyakorlásnak ezzel a módjával.

A nők politikai szerepéről szóló vitákban a legtöbbször morális érvek támasztják alá a nők egyenlő képviseletét. Több közgazdász emellett azt is felveti, hogy a közösségi döntések hatékonyságát is növelheti a nők nagyobb bevonása a döntéshozatalba.

Minden kormány célja a közszolgáltatások és ezen belül az oktatás minél eredményesebb működtetése. Az oktatás eredményes működtetésének egyik előfeltétele azonban az, hogy tudjuk, hogyan működnek az iskolák.

Matolcsy György gazdasági miniszter igencsak ambiciózus előrejelzéssel gazdagította, ha nem is közvetlenül az országot, de a gazdaságpolitikai folklórt. E szerint 2030-ra Magyarország eléri az EU átlagos jóléti szintjét.

A magyar bankadó bejelentését követően egyre több nyugati ország áll elő saját bankadótervekkel. Ám csak az elnevezés azonos; a német, francia vagy brit bankadó célja és mérete teljesen más, mint a magyaré.

A megújuló energia támogatása világszerte egyre fontosabb. Magyarország is jelentős erőfeszítéseket tesz: 2009 első felében több mint hetvenmilliárd forintot költött erre a célra. Azonban, mint minden gazdaságpolitika esetében, az ördög itt is a részletekben lakozik.

Egy kétszázmilliárdos új adó bevezetésekor biztosan nem a politikusok és bankárok beszédeiben találjuk meg a választ arra a kérdésre, hogy ki viseli az új adó terheit. A terhek és hasznok tényleges megoszlását a közgazdaságtan összefüggései, a piac szerkezete és a felek alkuereje határozza meg.