Jog | Szuverén

Jog

ettől (2018-08-16)
eddig (2018-08-16)
Felhasználónevek listája vesszővel elválasztva.
Format: 2018-08-16
Format: 2018-08-16

Hitelbírálat

|
Jog  |  2013. július 12.

A Kúria minden híreszteléssel ellentétben kimondta, hogy a devizahitel-szerződés semmis.

A visszaélésszerű adatigénylés mint olyan

|
Jog  |  2013. május 30.

Az információszabadság törvényi szabályainak legutóbbi módosítása a politikai közbeszéd szerint az úgynevezett visszaélésszerű adatigénylések visszaszorítására irányult.

Túlélő gyakorlat?

|
Jog  |  2013. május 13.

A negyedik alaptörvény-módosítás az Alkotmánybíróság két évtized alatt kimunkált, élő alkotmányos gyakorlatát egy szempillantás alatt radírozta ki a jogrendszerből. E momentum óta megkerülhetetlen kérdés, hogy a hatályukat vesztett határozatok milyen szerepet tölthetnek be az alkotmányértelmezést igénylő jogalkalmazásban.

Az „elkülönböződés” kényszerei

|
Jog  |  2013. május 2.

Az Alkotmánybíróságnak mihamarabb döntenie kell arról, miképpen viszonyul az Alaptörvény negyedik módosításában kimondott alkalmazási tilalomhoz. Úgy tűnik, a hangsúlyváltás elkerülhetetlen, de a gyakorlat nem kényszerül visszafordíthatatlan irányváltásra. 

Nincs konszenzus, az alkotmányozás elmaradt

|
Jog  |  2013. április 17.

Jól sejti az olvasó, hogy ez a cikk nem Magyarországról szól. A többszakaszos, részvételi elemekben gazdag izlandi alkotmányozási eljárás ért véget. Egyelőre nem lesz új alkotmány.

Az igazságszolgáltatás kudarca

|
Jog  |  2013. április 9.

A lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki a Pécsi Törvényszék Bándy Kata megölése ügyében. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy csak koporsóban hozzák ki az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetből. A bíróság a vádlott tettét aljas indokból elkövetett emberölésnek és kifosztásnak minősítette, az előbbi elvileg önmagában is megalapozhatja a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. De mi vezeti a döntéshozót ilyen verdikt meghozatalához?

A feje tetejére állított szólásszabadság

|
Jog  |  2013. március 26.

A Karsai versus Jobbik ügy a magyar szólásszabadság állapotáról nyújt pontos képet. Hamis az a közkeletű állítás, hogy Magyarországon túl szabad a szólás. Nem az – hanem a feje tetejére lett állítva.

Elítélt sajtószabadság

|
Jog  |  2013. március 12.

Sérti-e a közerkölcsöt, ha a tévétársaság pénzt ad az elítéltnek egy interjúért? És ha ezt a pénzt a sértett kapja? A közerkölcs és a sajtószabadság kapcsolata ma sem egyértelműen tisztázott.

A felmentések évszaka

|
Jog  |  2013. március 8.

Az ENSZ volt jugoszláv területeken elkövetett, nemzetközi bűncselekményeket vizsgáló törvényszéke az idei télen egymást követően mentett fel horvát, koszovói és szerb katonai vezetőket. Az ügyek nagy társadalmi visszhangot nyertek a délszláv régióban, ehhez képest az ítéleteken több a rés, mint a pajzs.

A szuverén furkósbotja: Alaptörvény

|
Jog  |  2013. február 26.

Az Alaptörvény negyedik módosításában nincsenek meglepetések, az alkotmányozó többség azokat a politikai céljait kívánja szentesíteni, amelyek már korábban ismertek voltak. A változtatás módja és hangneme azonban egy új minőséget jelez, nyíltan tagadja a jogállami hagyományt, és az önkorlátozó hatalom autokratikus felfogását követi.

Az ötödik csapás

|
Jog  |  2013. február 5.

A kormány újabb, Alkotmánybíróság ellen szőtt terve szerint az AB nem hivatkozhatna az Alaptörvény előtti alkotmány talaján született döntésekre, és csakis az új Alaptörvény szelleme alapján dönthetne. A terv jogilag értelmetlen.

Csúf név

|
Jog  |  2012. november 25.

A kormányzat újra alkotmányos indok nélkül korlátozza a civil szervezeteket és a sajtót.

Uniós polgár-e Sólyom László?

|
Jog  |  2012. november 8.

2012. október 16-i ítéletében az Európai Unió Bírósága nem tartotta az Európai Unió jogába ütközőnek, hogy három évvel ezelőtt Szlovákia megtagadta Magyarország köztársasági elnökének belépését az ország területére.

Mi kötelezheti az Alkotmánybíróságot?

|
Jog  |  2012. október 9.

Magyarországon – a kilencvenes évek vitáit követően – konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az alkotmány végső értelmezője az Alkotmánybíróság. Arra azonban kevesebb figyelem összpontosult, hogy mi kötelezheti az alkotmány végső őrét.

Mitől legitim egy választási korlát?

|
Jog  |  2012. szeptember 25.

A választási eljárás szabályai alapvetően befolyásolhatják nemcsak a választás kimenetelét, de az eredmény legitimitását is. A hazai regisztrációs szavazás megítéléséhez tanulságos lehet vitatott külföldi választási szabályok szemügyre vétele. Ilyen az USA egyes tagállamaiban bevezetésre kerülő fényképes igazolvány követelménye.

Választási küszöb

|
Jog  |  2012. szeptember 18.

A regisztráció szükségképpen relativizálja, jelenleg az alaptörvényben nem szereplő feltételhez köti a választójog gyakorlását, így annak bevezetése az alaptörvény módosítása nélkül nem lehetséges.

Elvesztek a részletekben

|
Jog  |  2012. augusztus 22.

Egyre valószínűbb, hogy a Klubrádió nem tarthatja meg a frekvenciáját. Eddig látszólag nyerte a pereket, valójában azonban mind távolabb került a végleges győzelemtől.

Európai államok kontra Strasbourg

|
Jog  |  2012. augusztus 21.

Nemcsak Magyarország, olykor a többi európai állam is konfliktusba kerül Strasbourggal. Németországban a bírói hatalom, az Egyesült Királyságban a kormány kérdőjelezte meg a strasbourgi ítéletek feltétel nélküli végrehajtását. Nézzük, mi olvasható ki ezekből a példákból!

Strasbourg kontra Magyarország

|
Jog  |  2012. augusztus 16.

A magyar állam példa nélküli módon utasította vissza egy strasbourgi ítélet végrehajtását. Fratanoló Jánost, a Munkáspárt 2006 tagját a Pécsi Ítélőtábla önkényuralmi jelkép használata miatt jogerősen elítélte és megrovásban részesítette, mert 2004. május 1-jén ötágú vörös csillagot viselt az uniós csatlakozás és a munka ünnepe tiszteletére rendezett demonstráción.

A körülmetélés esete a büntetőjoggal

|
Jog  |  2012. augusztus 7.

A kölni tartományi bíróság nagy vitát kavart ítéletében kimondta, hogy a körülmetélés testi sértés. A döntés a politikai pártokat is megosztotta, azonban az emberi jogi érvek alaposabb mérlegelése még hátravan.