Jog

ettől (2018-01-18)
eddig (2018-01-18)
Felhasználónevek listája vesszővel elválasztva.
Format: 2018-01-18
Format: 2018-01-18

A cenzúra áldozatai

|
Jog  |  2011. január 20.

A strasbourgi bíróságon akkor is megindulhat az állam elleni eljárás, ha még nem történt jogsértés, de a panaszos igazolja: egy őt közvetlenül érintő törvény miatt annak veszélye nyilvánvaló, és folyamatosan jelen van. A magyar sajtó számára ilyen lehet a médiatörvény.

Jogok az új alkotmánykoncepcióban

|
Jog  |  2011. január 13.

Mióta az új alkotmány szabályozási elvei mindenki számára hozzáférhetők, több fórum is foglalkozott a készülő alaptörvény problematikus pontjaival. Ebben a cikkben a koncepció egyetlen mondatára fogok összpontosítani. Az Alapvető rendelkezések 8. pontja szerint: „Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak.” Két állítás mellett kívánok érvelni. Egyfelől azt állítom, hogy az elemzett tétel bántóan pontatlan, mert legalább három, egymástól radikálisan eltérő következtetésre juthatunk értelmezésekor. Másik tézisem, hogy bizonyos értelmezésben ez a tétel az új alkotmány jellegadó vonása lehet.

A többletpontok értelme

|
Jog  |  2011. január 9.

A felvételi eljárás célja, hogy kiderüljön, ki van megfelelő képességek birtokában ahhoz, hogy részt vegyen a felsőoktatásban. A többletpontok a jó képességű, de társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű diákoknak adnak esélyt az egyetemre jutásra.

Az igaz út

|
Jog  |  2011. január 7.

Az emberi jogokról folyó mai vitát egy paradoxon jellemzi. Az emberi jogok egyrészt egy globális rend lingua francáját testesítik meg, másfelől azonban meglehetősen vitatott az igazolásuk és ennek folytán az érvényességük is. Miként lehetséges az, hogy miközben a morális méltóságtól fénylő jogok az egész világon érvényesek, és megsértésüket nemzetközi szankció sújtja, megalapozásuk mégis a levegőben lóg?

WikiLeaks: lékek és ellensúlyok

|
Jog  |  2011. január 6.

A titkos dokumentumokat közlő nemzetközi internetes szervezetet a jogvédők és a média hajlamos az információszabadság hősének, a kormányok viszont kiberterroristának tekinteni.

Az új alkotmány preambuluma: előszó vagy seregszemle?

|
Jog  |  2010. december 20.

A készülő alkotmány pártolói a lengyel mintát emlegetve igénylik az ezeréves történelem és a keresztény vallás megjelenítését. A javasolt szövegek azonban ellentétesek a preambulum rendeltetésével, és beszédes torzói a lengyel megoldásnak.

Szabadság, sokszínűség, csendőrség

|
Jog  |  2010. december 13.

A kormány új alkotmányos alapokra helyezte a véleménynyilvánítás szabadságát, és ennek megfelelően alakította át a médiarendszert. A szabályok egy része azonban még a módosított alkotmány szerint is alkotmányellenes.

Egy lépés előre, a cél távol

|
Jog  |  2010. december 11.

Hosszú évekig élt az a hamis és rengeteg kárt okozó szemlélet, amely szerint a bírósági szervezet reformja befejeződött az 1997-ben elfogadott két kétharmados törvénnyel. Ez a nézet mindenki számára kényelmesnek tűnt, hiszen azok a változtatások, amelyekre azóta is szükség van, megbontották volna a felelőtlenség, következménynélküliség, alacsony színvonal régi konszenzusát. A jogállamnak megfelelő bírói működés mentális fejlődést igényelt volna, a bírói szerep lényegének átalakulását vagy ahogy a szakirodalom gyakran fogalmaz, a bírói ideológia megváltozását.

Visegrádi alkotmányok

|
Jog  |  2010. december 10.

A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.

Japán és a kelet-ázsiai együttműködés

|
Jog  |  2010. december 9.

Az emberi jogok érvényesítése nem belügyi kérdés. Az egyetemes ENSZ-dokumentumok mellett Európa, Amerika és Afrika regionális egyezményekben garantálja e jogokat. Japán a hiányzó kelet-ázsiai biztonsági együttműködést szorgalmazza.

Vélemények piaca vagy jegyrendszer?

|
Jog  |  2010. december 6.

Az új sajtószabályozás filozófiája, hogy szűnjön meg a piaci szemléletű, „öncélú sajtószabadság”, és helyette „közösségelvű értékrendet” közvetítsenek a sajtótermékek. A kormányzat valóban bezárná a boltot.

Alkotmány és globalizáció

|
Jog  |  2010. december 3.

Viták folynak az Alkotmánybíróság hatáskörének „alkotmányellenes” szűkítéséről és arról, hogy a készülő új alkotmány összeegyeztethető-e az alkotmányosság elveivel. Ennek kapcsán megfogalmazok egy kérdést, amelyről viszonylag kevés szó esik. Mondhatjuk-e, hogy az alkotmányjog legfontosabb elvei lényegében azonosak az egész világon, de legalábbis az európai kontinensen, így bármely alkotmánymódosítás vagy új alaptörvény megítélhető a közös elvek alapján?

Ki ítél, ha az Unió sérti meg az emberi jogokat?

|
Jog  |  2010. november 26.

Az Európai Unió csak olyan államokat vesz fel tagjai közé, amelyek elismerik a nemzetközi emberi jogokat. Ám az Uniónak nincs saját emberi jogi ítélkező fóruma, sőt az uniós intézmények is lehetnek jogsértők.

Ítélkezés indulatból

|
Társadalom  |  2010. november 25.

Két fiú 2008 májusában előre kitervelt módon, brutális kegyetlenséggel követett el gyilkosságot. Azért ölték meg osztálytársukat, mert bosszantotta őket túlzott baráti ragaszkodása, tolakodó magatartása. A büntető ítélet a magyar bűnözés történetében eddig példa nélkül állónak nevezte ezt a bűncselekményt. A jogerős ítéletet követően az elhunyt fiú szülei kártérítési pert indítottak a fiuk halála miatt elszenvedett lelki sérüléseik és fizikai egészségük romlása miatt. A perben alperesként nem csupán az elkövetők szerepeltek, hanem szüleik is.

A felsőház: szuterén

|
Jog  |  2010. november 22.

Az alkotmányos demokráciák közel felében kétkamarás törvényhozás működik. Az orbáni alkotmányvízióban lebegő felsőház azonban nem a nyilvános népképviseletet erősítené, hanem hivatásrendi kiváltságokat biztosítana.

Magánnyugdíj, tulajdon, bizalom

|
Jog  |  2010. november 15.

Az alkotmány tulajdonként védi a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat, ezért a tagdíjak elterelése sérti a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróságnak az eddigi esetjog alapján meg kellene semmisítenie az új szabályt, mégsem teheti meg.

Az alkotmánybíráskodás modelljei

|
Jog  |  2010. november 11.

Két világszámmal mutatkozik be az Orbán-kormány a világ alkotmányjogi porondján: alkotmányba írja, hogy akkor semmisíthető meg adótörvény, ha sérti az élethez való jogot, emellett azt hirdeti, hogy az Alkotmánybíróság megszüntetése nem volna antidemokratikus.

A félelem kegyetlen törvénye

|
Jog  |  2010. november 7.

A migrációs szabályokról szóló törvényjavaslat olyan képet fest Magyarországról, mintha veszélyes külföldiek tömegei ólálkodnának az ország határainál. Az új politika sarokkövei: a jogi garanciák csökkentése, a szabadságelvonás kiterjesztése, a jogorvoslat csorbítása.

Herkules és a hidra: Orbán harca az alkotmánnyal

|
Jog  |  2010. október 31.

A kormányfő káros monstrumnak tartja az alkotmányt és szószólóját, az Alkotmánybíróságot, amelytől igyekszik megszabadulni. A küzdelem eldőlni látszik, de még alakíthatják váratlan fordulatok. 

A tudatlanság fátyla?

|
Jog  |  2010. október 21.

Egyre több európai állam tiltja az egész testet eltakaró burka és a szemet szabadon hagyó, de az arcot elfedő nikáb viseletét a közterületeken. A szabályok nem a divatot, hanem az önrendelkezést és a vallás kinyilvánítását korlátozzák.