Jog

ettől (2018-12-12)
eddig (2018-12-12)
Felhasználónevek listája vesszővel elválasztva.
Format: 2018-12-12
Format: 2018-12-12

A tudatlanság fátyla?

|
Jog  |  2010. október 21.

Egyre több európai állam tiltja az egész testet eltakaró burka és a szemet szabadon hagyó, de az arcot elfedő nikáb viseletét a közterületeken. A szabályok nem a divatot, hanem az önrendelkezést és a vallás kinyilvánítását korlátozzák.

Őfelsége főügyésze

|
Jog  |  2010. október 18.

Az ügyészség az egyetlen intézmény az alkotmányban, amelynek státusza tisztázatlan maradt a rendszerváltás után. A mostani módosítás egyértelművé teszi a helyzetet: a jogelvek uralma helyett az uralom elve érvényesül.

Honnan jön a józan ész?

|
Jog  |  2010. október 11.

Fogy az esély, hogy a parlament és az államszervezet nem válik teljesen a kormány játszóterévé. Az elhatalmasodó kormányzatot a nyilvános jogalkotás törvényben elismert elvei fékezhetnék. Az eddigi gyakorlat nem kedvez a racionális vitának.

A melegek házassága Kaliforniában

|
Társadalom  |  2010. október 7.

Egyre több állam ismeri el az azonos neműek házasságát. A magyar Alkotmánybíróság 2008-ban mégis úgy ítélte meg, hogy a melegházasság legalizálásának tendenciája „megtorpanni látszik”. Az idő azonban nem állt meg.

Az elszámoltatás keretei

|
Politika  |  2010. október 7.

Az új kormány elszámoltatási törekvéseivel kapcsolatban le kell szögezni: semmi nem indokolja, hogy a bűncselekményt elkövető politikusok mentességet kapjanak a felelősségre vonás alól. Másfelől semmi nem indokolhatja, hogy esetükben eltekintsenek a tisztességes eljárás mindenkit megillető követelményeitől.

Rasszista propaganda a közmédiában

|
Jog  |  2010. október 3.

A Jobbik reklámügye ismét reflektorfénybe állította a szólásszabadságot. Az Országos Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság előtti jogvita új eleme, hogy a romaellenes kampány közintézményekben jelent meg.

DNS-ujjlenyomatok az Egyesült Királyságban

|
Jog  |  2010. szeptember 30.

A strasbourgi bíróság szerint a genetikai mintavétel angliai gyakorlata sérti a magánélethez való jogot. Az ítélet nyomán a munkáspárti kormány módosította a szabályozást, de a rendszer nem sokat változott. A most kormányzó toryk a választási kampányban bírálták a terjeszkedő államhatalmat.

Az édes élet jogi terhe

|
Jog  |  2010. szeptember 26.

A különnemű élettársak közjegyzőnél kérhetik kapcsolatuk nyilvántartásba vételét. A szabály célja, hogy a párok könnyebben élhessenek a szabadon választott életformájukhoz kötődő jogokkal. Az egészségügyi intézmények gyakorlata viszont akadállyá formálja a szabadság jogintézményét.

Az Unió, a duma és az emberi jogok

|
Jog  |  2010. szeptember 24.

A lisszaboni szerződés arra kötelezi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az emberi jogok európai egyezményéhez. A csatlakozás mikéntje még ma is kérdéses, de elhárult a legfőbb akadály, amelyet Oroszország és az Európa Tanács viaskodása okozott.

Akarat és alkotmány

|
Jog  |  2010. szeptember 19.

A parlamenti többség új alkotmányt akar. Az alkotmányról hangoztatott nézetek azonban homályosak és zavarosak, az új alkotmányos szokások pedig rendkívül aggasztóak. Nem sugárzik belőlük a megegyezés készsége, csak a változtatás akarása.

A bírói hatalom

|
Jog  |  2010. szeptember 19.

A kormányzati büntetőpolitika célja, hogy legyen Rend. A folyamatosan módosuló jogszabályok alapján egyre több embert lehet megfosztani a szabadságától, és egyre több ügyben nem a független bíróság dönt.

Az alkotmány szelleme

|
Politika  |  2010. szeptember 13.

Az idei választások győztese egymaga megszerezte az alkotmány módosításához szükséges parlamenti többséget. Ha az alkotmányba ütköző törvényt akar elfogadtatni, csak megváltoztatja az alaptörvény szövegét, és tervei előtt máris szabad az út. Csakhogy az alkotmány nem írható át tetszés szerint, „nemcsak betűje van, hanem szelleme is, amit tiszteletben kell tartani”. Ezt Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök nyilatkozta, még a választás előtt. Pokorni azóta hallgat. Ám attól még az elv, melyet cserbenhagyott, igaz. A demokratikus pártokat akkor is köti az alkotmánytisztelet, amikor az alkotmány betűje nem köti őket.

Nyilvános meghallgatás

|
Jog  |  2010. szeptember 11.

2010 tavaszán jelentette be visszavonulását az amerikai Szövetségi Legfelső Bíróság legendás bírája, John Paul Stevens. Ezzel kezdetét vette az új főbíró választásának több hónapos processzusa.

Török lecke

|
Jog  |  2010. szeptember 11.

A török alkotmánybíróság nyáron megsemmisítette a kormány átfogó alkotmánymódosító csomagjának egyes elemeit. Az alkotmányreform fennmaradó részeiről szeptember 12-én népszavazáson döntöttek a polgárok.

Alkotmányos diplomácia

|
Jog  |  2010. szeptember 11.

A német alkotmánybíróság tekintélye nem a bírói személyiségekre, hanem a testület színvonalas határozataira és az alkotmányos elvek iránti elkötelezettségre épül. A határozatok, ritka kivételektől eltekintve, nagy többséggel születnek. Az ítéletekhez a pártok kooperatív alkotmányos szokásai adják a politikai hátteret.

Menthetetlen szegregáció

|
Jog  |  2010. szeptember 11.

A tavaszi ítélkezési szakaszban a strasbourgi bíróság megerősítette, hogy diszkriminatív, ha a roma tanulókat elkülönített osztályokban helyezik el. A döntéssel lezárulhat egy jogértelmezési vita, és kiszámíthatóbbá válhat az ítélkezés.

A sikeres forradalom

|
Jog  |  2010. szeptember 11.

Mélyreható jogi változások zajlanak Magyarországon. A törvényhozás és a kormány deklarációja szerint egy forradalom alapozta meg ezeket az átalakításokat. Ezt sokan stílusfordulatnak tartják, mások meg értelmetlenségnek.

Az első csapás: a három dobás

|
Társadalom  |  2010. szeptember 11.

Az új Országgyűlés egyik első törvényhozási terméke a büntetőjogi csomag volt, középpontjában az úgynevezett három csapással. A jelentős szigorítást célzó törvénymódosítások a megtorlást, az elszigetelést középpontba állító büntetőpolitika jegyében fogantak, és az előző kormány alatt megindult súlyosbítási politikát viszik jóval tovább.