Jog

ettől (2018-01-18)
eddig (2018-01-18)
Felhasználónevek listája vesszővel elválasztva.
Format: 2018-01-18
Format: 2018-01-18

Interjú Catherine Duprével

|
Jog  |  2011. április 25.

Az Exeteri Egyetem tanára az emberi méltósághoz való jog összehasonlító elemzője. 2003-ban a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatáról jelentetett meg könyvet. Az interjúban az új alaptörvény elfogadását követően értékeli az alkotmánybíráskodást, az alapjogok státusát és az emberi méltósághoz való jogot érintő változásokat.

Az alaptörvény gazdasági adóssága

|
Jog  |  2011. április 17.

Kormánypárti politikusok nyilatkozatai szerint az új alkotmány korszerű gazdasági szabályai elsősegítik az ország talpra állását, és megfékezik a kormányzati visszaéléseket. A rendelkezésektől azonban nem várható ilyen hatás.

Bioetika az alaptörvényben

|
Társadalom  |  2011. április 14.

A bioetika fejlődésének eredménye, hogy ma már több, korábban csupán a szakirodalomban vagy etikai alapelvek között szereplő norma válik jogi követelménnyé, sőt alkotmányos alapjoggá. Ez örvendetes, mert azt jelzi, hogy konszenzus jött létre néhány sarkalatos etikai elv elismerésében. Az új magyar alaptörvényben azonban kétes bioetikai normák jelennek meg.

Parlamenti bújócska

|
Jog  |  2011. április 12.

Az utóbbi időkben folyamatosan csökkent a parlament nyilvánossága. A képviselői munkából ma azt láthatjuk, amit az Országgyűlés elnöke láttatni enged. Méltóságvédelem vagy információs monopólium?

Az alkotmány tiszteletre méltó része

|
Társadalom  |  2011. április 7.

Tavasszal jelenik meg könyv alakban Radnóti Sándor Az üvegalmárium – A magyar korona helye című tanulmánya, melyet eredetileg a Beszélő közölt. A Szuverén oldalán most a szöveghez csatolt új bevezető olvasható. A szerző ebben az írásában arra keresi a választ, hogy mi tesz tiszteletre méltóvá egy alkotmányt. Két kulcsfogalma a minimalizmus és muzealizálódás.

Szabadság nélkül

|
Jog  |  2011. április 7.

A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. Nézzük például a személyi szabadsághoz való jogot.

Alkotmány alkotmányosság nélkül

|
Politika  |  2011. április 6.

Magyarország körül csend lett. A nemzeti-konzervatív kormányzatnak a média megzabolázására tett kísérlete körül felkavarodott por leülepedett. Az Európai Bizottság a médiatörvény módosítását követelte, és meg is kapta, a sajtószabadságot fenyegető közvetlen veszély, úgy tűnik, elhárult. Orbán Viktor miniszterelnök gratulálhat magának: számára az ügy mindent egybevetve jól végződött. Igaz, el kellett tűrnie, hogy a médiatörvény miatt Brüsszelben kissé megleckéztessék, de még így is olcsón megúszta, ha figyelembe vesszük, mi is történik valójában Magyarországon. Ott ugyanis eltűnőben vannak az ország alkotmányos alapjai. Kétséges, hogy Magyarország alkotmányos állam marad-e a szó szokásos értelmében.

A nép bölcsessége

|
Jog  |  2011. április 3.

Izlandon a múlt évben alkotmányozási folyamat indult, amelybe a választópolgárok is bekapcsolódhattak. Az alkotmány sorsa azonban végső soron a jelenlegi és azt követő parlament képviselőinek a kezében van.

Egyházi ügyletek

|
Jog  |  2011. március 27.

A kormánykoncepció a történelmi egyházakat privilegizálja, és ellehetetleníti a szabad egyházalapítást. Ez nemcsak az állam semlegességét és a vallásszabadságot sérti, hanem bénítja az oktatási és szociális ellátórendszert is.

Kontroll nélküli törvényhozás

|
Jog  |  2011. március 21.

A formálódó új alkotmányos rendszerben az Alkotmánybíróság szerepe leértékelődik, így a törvényhozó Országgyűlés megfelelő ellensúly nélkül működhet. Ezáltal a szuverenitás nemzetközileg meghaladott felfogása jut érvényre.

A tizedes meg a fanatikusok

|
Jog  |  2011. március 19.

A háborúellenes tüntetők szabadságát vagy egy katonafiút gyászolók érzéseit kell-e védeni? Az amerikai bírósági döntés szerint a gyülekezési szabadság a közügyekben való állásfoglalás fontos eszköze, de nem irányulhat mások megfélemlítésére.

Büszkék vagyunk?

|
Jog  |  2011. március 15.

A kormánypártok az Országgyűlés elé terjesztették az új alkotmány tervezetét. Valószínű, hogy a szöveget néhány hét múlva elfogadják, és 2012. január 1-jén hatályba lép. Számos rendelkezése vagy a mostani alkotmány némileg átstilizált ismétlése, vagy olyan változtatásokat hoz a közjogi rendszerbe, amelyek más alkotmányos demokráciában beváltan működnek. Nem jelent közjogi anomáliát az államfő pozíciójának enyhe erősödése, az igazságszolgáltatás szervezeti átalakítása és számos közjogi méltóság meghosszabbított mandátuma. A szövegben azonban olyan súlyos problémák fedezhetők fel, amelyek miatt az új alkotmány nem ad okot a büszkeségre.

Egy párt rendszere

|
Jog  |  2011. március 14.

A borúlátó prognózis vált valóra: a kormányfő és követői karakteresen átformálják a magyar alkotmányos rendszert. Szimbólumaik világa infantilis akarnokságot tükröz, államszervezeti megoldásaik a hatalom kíméletlen központosítására irányulnak.

A választójog értelme

|
Jog  |  2011. február 28.

Ha az alkotmánytervezők komolyan vennék a választójog elveit, akkor nem a határon túliak, a csecsemők és a kisgyermekek szavazati jogán gondolkodnának, hanem a gondnokoltakén és a tinédzserekén.

Merre tart Magyarország?

|
Jog  |  2011. február 21.

1996-ban berlini és budapesti joghallgatók közös szemináriumán vettem részt. Ekkor ismertem meg a magyar alkotmánybíráskodást, és ekkor hallottam először az aktivizmus kifejezést. Ez még a Sólyom-bíróság időszaka volt, amelyet olyan döntések fémjeleztek, mint a halálbüntetés eltörlése, a visszamenőleges hatályú joghátrányok megtiltása és a Bokros-csomag felülvizsgálata. A német diákok a szemináriumon nem igazán értették, mit értenek a magyar egyetemisták aktivizmus alatt, amivel kritizálták az Alkotmánybíróságot. Végül is nem az a bíróság dolga, hogy értelmezze az alkotmányt, és ha indokolt, védje meg a polgárok alapvető jogait a törvényhozással szemben?

Obama egészségügyi reformja és az alkotmány

|
Jog  |  2011. február 20.

Az egészségügy átalakítása még mindig heves érzelmeket vált ki. Az ellenzők most a bíróságokon próbálják meggátolni a reformot. Az alkotmány fejtetőre állítása nélkül azonban mindez hiábavalónak tűnik.

Az áprilisi alkotmány pedigréje

|
Jog  |  2011. február 13.

Legitim-e az 1989-es alkotmány? Legitim lesz-e a következő? Az alkotmányozás folyamatai azt jelzik, hogy most nem lehet a korábbinál jobb tartalmú és nagyobb társadalmi támogatottságú alkotmányt elfogadni.

Mit tehet az Európai Unió az alapjogsértő tagállammal szemben?

|
Jog  |  2011. február 3.

A magyar kormány az unióból érkező kritikák kereszttüzébe került a médiatörvény miatt. A színfalak mögötti és a nyilvános nyomásgyakorláson túl az uniónak szerény jogi eszközei vannak a tagállamokal szemben.

A titkolózás birodalmába vezető út

|
Jog  |  2011. január 31.

Egymást követik az információszabadságot sújtó bírósági ítéletek. A tét komoly, tekintettel az alapjogok egyébként is szűkülő világára és az állami hatalom tágulására.

Alkotmánybírósági határozatok ötven nap alatt

|
Jog  |  2011. január 23.

A magánnyugdíjat, a médiát, a közszolgálati státuszt és sok más területet átalakító törvények ügyében tengernyi alkotmányossági beadvány készült. A kérdés most az, hogy van-e még intézményi ellensúlya a kormánytöbbségnek. Az idő lassan lejár.