Társadalom

Azokban az országokban, ahol az otthonszülés létjogosultságát a szülészszakma elismerte, a kormány szabályozásával párhuzamosan megindult egy olyan, a kórházi szülészeti rendszert alapjaiban érintő szülészeti reform, amelynek pozitív hatásai érezhetőek voltak a szülészet területén. A változások ösztönzői általában a családok, főleg a nők voltak, akik jó része mindig is kórházban szerette volna világra hozni gyermekét. Azt akarták elérni, hogy a szülést ne túlélniük kelljen, hanem lehetőségük legyen annak szépségeit, örömeit, nehézségét megélni, orvosi műszerek és rutinbeavatkozások nélkül.

A határon túl élő magyarok állampolgárságának és szavazati jogának biztosítása a politikai közöség alapjait érinti. Demokratikus elvek alkalmazása helyett ingatag álláspont és nyers választási kalkuláció befolyásolja a döntést.

Az iskolás táskája iszonyat nehéz. Már az elsős gyereknek is tucatnyi könyve van. Nehéz, enyves papírból készültek, hogy minél szebbek legyenek. Véletlenül sem használnak az iskolák számára újrahasznosított papírt. Még a fénymásolópapír sem az. Pedig minél szebb a nyomdai kivitel, annál nagyobb a papír súlya. Látható a tendencia: minél nagyobb és színesebb a termék, annál magasabbra lehet srófolni az árakat. A tankönyvpiac nyereséges, erős lobbi, és a költségvetésbe nem kevés adót fizet be.

Sarkozy elnök pártja súlyos vereséget szenvedett a helyi választásokon. A baloldal korántsem lehengerlő győzelménél is látványosabb a szélsőjobb előretörése. A kormány szélsőjobbos politikája nem húzta ki a talajt a Nemzeti Front alól.

Lengyelországban is egyre többen szeretnék, ha véget érne az értelmes közéleti vitákat lehetetlenné tevő politikai megosztottság. Ezt jelzi a Szolidaritás régi harcosnője, Henryka Krzywonos népszerűsége.

Az atomenergia felhasználásának kérdése túlmutat a környezetvédelmen. A mérleg egyik serpenyőjében önmagunk elpusztításának racionálisan felfoghatatlan kockázata áll, a másik serpenyőben pedig a modernitás eszményei.

Tavasszal jelenik meg könyv alakban Radnóti Sándor Az üvegalmárium – A magyar korona helye című tanulmánya, melyet eredetileg a Beszélő közölt. A Szuverén oldalán most a szöveghez csatolt új bevezető olvasható. A szerző ebben az írásában arra keresi a választ, hogy mi tesz tiszteletre méltóvá egy alkotmányt. Két kulcsfogalma a minimalizmus és muzealizálódás.

„Új, duális szakképzési rendszert teremtünk a régi magyar hagyományok és a jelenlegi német gyakorlat mintájára” – ígéri a Széll Kálmán-tervnek nevezett Orbán-csomag. A kormány szerint megszűnik az az áldatlan állapot, hogy a tanulók a feleslegesen hosszú képzési idejük nagy részét általános ismeretek elsajátítására fecsérlik, miközben a vállalatok szakmunkáshiánnyal küzdenek.

Közel fél évszázaddal ezelőtt, a II. vatikáni zsinaton a katolikus egyház az „idők jeleit” felismerve kivételes elhatározottsággal vállalkozott modernségbeli helyzetének újraértékelésére. Az egyházi nagygyűlés nem alkotott új tantételeket. Ellenkezőleg: felnyitotta a „dogmatikus” gondolkodásmód zárt struktúráját, elfogadta a keresztény hagyomány dinamikus történetiségét, és a legkülönbözőbb területeken párbeszédet indított el az immár önértékében és kulturális sokféleségében méltányolt „világgal”.