A készülő alkotmány pártolói a lengyel mintát emlegetve igénylik az ezeréves történelem és a keresztény vallás megjelenítését. A javasolt szövegek azonban ellentétesek a preambulum rendeltetésével, és beszédes torzói a lengyel megoldásnak.

A kormány szándéka szerint az élelmiszerboltok a jövőben nem adhatnák el a költségeknél olcsóbban a kenyeret. Az intézkedést elvileg is nehéz megindokolni, de a gyakorlatba való átültetés nehézségei mutatják valódi abszurditását.

A közgazdász számokba foglalt fokozatokban, átváltásokban, nem pedig vagy-vagyokban látja a világot. Ez nem a vizsgálat tárgyából, hanem a közgazdaságtan módszertanából következik.

A kormány új alkotmányos alapokra helyezte a véleménynyilvánítás szabadságát, és ennek megfelelően alakította át a médiarendszert. A szabályok egy része azonban még a módosított alkotmány szerint is alkotmányellenes.

Nincs egyszerű összefüggés a kormányok parlamenti többségének nagysága és a hosszútávú reformok valószínűsége között.

Hosszú évekig élt az a hamis és rengeteg kárt okozó szemlélet, amely szerint a bírósági szervezet reformja befejeződött az 1997-ben elfogadott két kétharmados törvénnyel. Ez a nézet mindenki számára kényelmesnek tűnt, hiszen azok a változtatások, amelyekre azóta is szükség van, megbontották volna a felelőtlenség, következménynélküliség, alacsony színvonal régi konszenzusát. A jogállamnak megfelelő bírói működés mentális fejlődést igényelt volna, a bírói szerep lényegének átalakulását vagy ahogy a szakirodalom gyakran fogalmaz, a bírói ideológia megváltozását.