Egy kétszázmilliárdos új adó bevezetésekor biztosan nem a politikusok és bankárok beszédeiben találjuk meg a választ arra a kérdésre, hogy ki viseli az új adó terheit. A terhek és hasznok tényleges megoszlását a közgazdaságtan összefüggései, a piac szerkezete és a felek alkuereje határozza meg.

A török alkotmánybíróság nyáron megsemmisítette a kormány átfogó alkotmánymódosító csomagjának egyes elemeit. Az alkotmányreform fennmaradó részeiről szeptember 12-én népszavazáson döntöttek a polgárok.

A német alkotmánybíróság tekintélye nem a bírói személyiségekre, hanem a testület színvonalas határozataira és az alkotmányos elvek iránti elkötelezettségre épül. A határozatok, ritka kivételektől eltekintve, nagy többséggel születnek. Az ítéletekhez a pártok kooperatív alkotmányos szokásai adják a politikai hátteret.

A tavaszi ítélkezési szakaszban a strasbourgi bíróság megerősítette, hogy diszkriminatív, ha a roma tanulókat elkülönített osztályokban helyezik el. A döntéssel lezárulhat egy jogértelmezési vita, és kiszámíthatóbbá válhat az ítélkezés.

A francia államfő és kormánya a képzeletbeli „cigány” kategóriába sorolta a francia állampolgárságú „utazó embereket” és a kelet-európai romákat. A francia „cigányokkal” szembeni vádakat arra használta, hogy kiutasította a román és bolgár állampolgárokat.

Sorra jelennek meg a magyar sajtóban a nők politikai életben betöltött szerepéről szóló írások. Van, amelyik a kormány nőpolitikáját bírálja, s olyan is akad, amely a környező országok politikusnőivel hasonlítja össze a magyar nők közéleti lehetőségeit.

2006 őszén máig feltáratlan hátterű, súlyos rendőri jogsértések történtek. Ha az akkori kormányoldal képviselői nem működnek együtt az ezt vizsgáló bizottsággal, nem képviselhetik meggyőzően a jogállam védelmét.

Mélyreható jogi változások zajlanak Magyarországon. A törvényhozás és a kormány deklarációja szerint egy forradalom alapozta meg ezeket az átalakításokat. Ezt sokan stílusfordulatnak tartják, mások meg értelmetlenségnek.

Az új Országgyűlés egyik első törvényhozási terméke a büntetőjogi csomag volt, középpontjában az úgynevezett három csapással. A jelentős szigorítást célzó törvénymódosítások a megtorlást, az elszigetelést középpontba állító büntetőpolitika jegyében fogantak, és az előző kormány alatt megindult súlyosbítási politikát viszik jóval tovább.

A választók többsége nem érzi problémának, hogy a kormányerők szisztematikusan leépítik a demokratikus politikai berendezkedést. Ennek meghatározó oka, hogy hétköznapi formális viszonyainkat olyan öntudatlan beidegződések szervezik, amelyek a Kádár-rendszer elnyomása miatt jöttek létre.