A Franciaországban nemrég elfogadott törvénymódosítások sértik az állampolgári egyenlőség alapelvét, és életre szólóan megkülönböztetik a született francia állampolgárok és az állampolgárságot szerzett bevándorlók státuszát.

Geréb Ágnes őrizetbe vétele, megbilincselése és bíróság elé állítása ismét a figyelem középpontjába állította az otthonszülést. Az elmúlt két évtizedben több ezer nő hozta világra a gyermekét otthon, bábák közreműködésével, miközben az állam adós maradt az otthonszülés szabályozásával. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóságok és a bíróságok kettős mércét alkalmaznak a bábák rovására. Az otthonszülés jogi kereteinek megteremtése nem halogatható tovább.

Az iszapkatasztrófa önmagán túlmutató sorsesemény. Hogy miként kezeljük, hosszú távon meghatározza identitásunk. Monodráma vagy demokrácia? – ez itt a kérdés.

Az ügyészség az egyetlen intézmény az alkotmányban, amelynek státusza tisztázatlan maradt a rendszerváltás után. A mostani módosítás egyértelművé teszi a helyzetet: a jogelvek uralma helyett az uralom elve érvényesül.

A kormány új gazdasági intézkedései egyes ágazatokat sújtanak. A Robin Hood-adók bevezetésének fő költsége, hogy visszaveti a befektetéseket. Ez a hatás különösen az infrastrukturális és az innovatív beruházásoknál lehet jelentős.

Magyarország keserű. Nem tud örülni. Trianon óta, úgy tudja, vesztésben van. Közel száz éve folyamatosan áldozatnak tartja önmagát. Már az újszülött is vesztes. Senki nem emlékszik arra, hogy ez az ország valaha megnyert volna valamit. Naptára gyásznapokkal van tele. Elbukott forradalmak, vesztes háborúk, kivégzett mártírok ünnepeivel. Olyan ország ez, amely nem hisz önmagában, ezért nem tud közösségeket létrehozni. Ezért magyar nemzet sincs.

A diákok parlamenti szerepjátéka és az árnyékszavazás innovatív európai ötletek. A hazai gyakorlat csupán az ismeretközvetítésre korlátozódik, a diákönkormányzatok pedig nem veszik komolyan a demokratikus működést.

Az empirikus kutatások nem támasztják alá, hogy a szelektált iskolarendszer egyértelműen pozitív vagy negatív hatással lenne a tanulók teljesítményére. A hatás nagymértékben függ a tanulók jellemzőitől, például nemétől.

A politikatudomány egyik paradoxona: az egyes választóknak minimális esélyük van arra, hogy megváltoztassák a választási eredményt, ezért „nem éri meg” szavazniuk. De akkor miért mennek el az emberek szavazni?