Nem vagyok eszmetörténeti szakértő, ezért az alább leírtak egy része inkább csak sejtésnek, mint megalapozott véleménynek tekinthető. Mindenesetre sejtésem a következő: a gazdasági liberalizmus múltbeli története szoros összefüggésben alakult a gazdasági racionalitás elsősorban közgazdászok által kifejlesztett fogalmával.

A parlamenti többség új alkotmányt akar. Az alkotmányról hangoztatott nézetek azonban homályosak és zavarosak, az új alkotmányos szokások pedig rendkívül aggasztóak. Nem sugárzik belőlük a megegyezés készsége, csak a változtatás akarása.

A kormányzati büntetőpolitika célja, hogy legyen Rend. A folyamatosan módosuló jogszabályok alapján egyre több embert lehet megfosztani a szabadságától, és egyre több ügyben nem a független bíróság dönt.

A többségi támogatottság csak akkor ad demokratikus legitimitást a többség döntéseinek, ha független intézmények védik mindenki alapvető jogait, és a választók független, sokszínű politikai médiából tájékozódhatnak.

A nemzetgazdasági miniszter meghirdette Magyarország újraiparosítását. Azt mondta, azok az országok sikeresek, amelyek az ipart fejlesztették. Vajon az ipar kis súlya miatt alacsony a magyar növekedés?

A kormányzat gazdaságpolitikájának kimenetele meghatározhatja jogállam-korlátozó törekvéseinek menetét is. Ha a gazdaságpolitika kisiklik, a közvélemény szembefordulhat a hatalomgyakorlásnak ezzel a módjával.

Kezdődik az ősz, kezdődik az iskola. Ilyenkor a szülő vagy a saját emlékei, vagy a gyereke tapasztalatai miatt szorong – vagy mind a kettő miatt együtt. Olyan szülőt, akinek ne volnának kétségei és kérdései, nem ismerek. Ha megkérdeznénk őket, milyen iskolát tartanának ideálisnak a gyermek számára, mindegyik mást mondana.

A radikális oktatáspolitikai változtatások, az új kormány egész jogalkotásához hasonlóan, követhetetlenül gyors tempóban történnek. Az átalakítás a két évtizedes reformok egy részének megsemmisítését célozza. A változások mélyrehatóak: nem egyszerűen konzervatív fordulatról van szó, hanem a kor kihívásainak megfelelő és az európai uniós tagsághoz igazodó modernizációs folyamatok visszafordításáról.

A huszonegyedik században élünk. A technológiai fejlődésnek és az emberi intelligenciának köszönhetően az ember belső és külső világát kutató tudomány egyre magasabb szinten áll. Ugyanakkor a világnak sok új problémával kell szembenéznie, amelyek nagy részét maga az ember okozta. A problémák többségének gyökere, hogy az emberi lények képtelenek kontrollálni nyugtalan elméjüket. Hogyan tartható kordában az elme? – erről szólnak a világ különböző vallási tanításai.