Jog

A diktatórikus hatalmak hajlamosak rendkívüli jogosítványokat igényelni. Sőt képesek válságszituációt létrehozni, hogy eltérjenek a rendes jogrendtől. Végül a kivétel lesz a normális.

Nincs alkotmányos demokrácia a közérdekű adatok nyilvánossága nélkül. Az infószabadság ügyeiben kifejtett aktivitás azonban az autoriter rezsimnek is kedvezhet. Miként lehetséges ez, és hogyan kerülhető el?

A közelmúltban Írország népszavazással legalizálta a melegházasságot. Most az Egyesült Államok legfelső bírósága az alkotmányra hivatkozva ismerte el ugyanezt. Mi szól az igenek mellett?

A Szuverén második vitacikke szerint a szólásszabadság része, ha egy újság provokatív módon kifigurázza a vallási vakbuzgóságot.

A Szuverén két vitacikke közül az első amellett érvel, hogy a sajtószabadság akkor korlátozható, ha a közlés sérülékeny társadalmi csoport tagjainak méltóságát, egyenlő állampolgári státuszát csorbítja.

Mindennaposak a megtámadott, megerőszakolt, megvert nőkről szóló hírek. Az állam ma inkább számonkérőszék, mint segítő intézmények hálózata.

Az Országgyűlés megdönthetetlen vélelmekkel és fikciókkal korlátozza a magánautonómiát. Kérdés, hogy mi lehet az ilyen jogi technikák alapja és korlátja.

Az emberi jogi hagyomány újragondolása és folytatása elősegítheti a tiltakozások összehangolását, a NER lebontását és az alkotmányos demokrácia helyreállítását.

A parlament a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés új szabályairól tárgyal. A kormányzat tényleg azt hiszi, idióták ítélkeznek a strasbourgi bíróságon?

Ezen a héten ünnepelte 25. születésnapját a Magyar Helsinki Bizottság. Az október 31-i ünnepségen elhangzott köszöntő beszédet közöljük.

Hamarosan dönt az Alkotmánybíróság azoknak a bíróknak a beadványáról, akik Alaptörvény-ellenesnek tartják a fogyasztói kölcsönszerződések visszamenőleges rendezését, valamint a bankok és az állam közötti pereket szabályozó törvényt.

Az Alkotmánybíróság jóváhagyta a szövetkezeti hitelintézetek „integrálását”. Az egyik alkotmánybíró ráadásul politikai elfogultsággal vádolta meg azokat a bírákat, akik konkrét ügyekben kezdeményezték az AB eljárását.

A magyargyűlöletért elítélt sajóbábonyi romák esete rámutatott, hogy a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása egyaránt problémákat vet fel. De hol ment félre a jogalkotó, és lehet-e ezen javítani?

Az Alkotmánybíróság döntött az új Ptk. közszereplőket védő rendelkezéseiről. A testület határozata banálisnak tűnhet: a közszereplőknek jobban kell tűrniük a bírálatot, mint a magánszemélyeknek. A határozat azonban tartalmaz újdonságokat is.

Francis Tobin tizennégy évvel ezelőtt okozott halálos balesetet Magyarországon, de büntetőügye csak most jutott nyugvópontra. A fordulatos jogeset egyik tanulsága, hogy jól működő Európai Unió igazságosabb jogszolgáltatást eredményezhet.

Mi a különbség a hajléktalant agyonverők és az olaszliszkai lincselők ügyében hozott ítéletekben? Az elemzés aggályos bírói gyakorlatra vet fényt. Reális veszély, hogy a bíróságok igazodnak a közérzülethez és a politikai széljáráshoz.

Nem leszünk gyarmat! Ezt üzenték a bolíviai hatóságok arra a strasbourgi állásfoglalásra, amit Tóásó Előd fogva tartásának körülményei és hosszúsága miatt a fideszes Gál Kinga képviselő javaslatára fogadott el az Európai Parlament.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint jogsértő, ha egy szórakozóhely csak a férfiaktól kér belépőjegyet. Ez igaz lehet, de nem a férfiak, hanem a nők diszkriminációja miatt. Ennek felmutatására azonban egy női indítványozóra lett volna szükség.

Úgy tűnhet, a nők és a férfiak számára is előnyös helyzetet tiltott meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Doboz-ügyben. A konstrukció azonban a férfiak és a nők méltóságát is sérthette, ezért az egyenjogúsági aktivizmus igazolható.

A szerencsejáték-piac újraszabályozása szomorú példája annak, hogy miképpen válik az önkény a jogot helyettesítve a politikai rendszer egyik fő szervező elvévé.