Jog

A menekültek és a menedékkérők ügyeiben sorra születnek a legalapvetőbb emberiességi szempontokat nem tisztelő és az európai sztenderdekkel szembemenő kiutasító bírói döntések.

A két világháború helyrehozhatatlan veszteségeinek az emléke sem veszi el a kedvet a háborús politikai nyelv használatától. Pedig, ha valami tanulsága lehet Trianonnak, akkor az az, hogy a politikai közösséget nem lehet ellenségképekkel pótolni.

Az alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok. A strasbourgi bíróságnak fontos szerepe lehet, de nem tudja teljesen átvenni az alapjogvédelmi funkciókat.

A tavalyi árvíz után a Jobbik – több helyi lakos szerint – csak a nem romáknak osztott adományt Szalonna faluban. A hatóság most megállapította, hogy a diszkriminatív bánásmód nem része a szabadságnak, mégsem marasztalta el a pártot.

A hatáskörszűkítő szabályok ellenére egy független, bátor és átláthatóan működő alkotmánybíróság érdemi jogvédelmet biztosíthatna. Azonban láthatóan ez az, amit a kormányzó többség mindenképpen el akar kerülni.

Folyamatosan romlanak a magyar romák kilátásai, és terebélyesedik a cigányellenesség. Az Országgyűlés a büntető törvénykönyv szigorításával reagált a gyöngyöspatai eseményekre. A módosítás a társadalmi válság tünete, és nem orvossága.

Az Exeteri Egyetem tanára az emberi méltósághoz való jog összehasonlító elemzője. 2003-ban a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatáról jelentetett meg könyvet. Az interjúban az új alaptörvény elfogadását követően értékeli az alkotmánybíráskodást, az alapjogok státusát és az emberi méltósághoz való jogot érintő változásokat.

Kormánypárti politikusok nyilatkozatai szerint az új alkotmány korszerű gazdasági szabályai elsősegítik az ország talpra állását, és megfékezik a kormányzati visszaéléseket. A rendelkezésektől azonban nem várható ilyen hatás.

A bioetika fejlődésének eredménye, hogy ma már több, korábban csupán a szakirodalomban vagy etikai alapelvek között szereplő norma válik jogi követelménnyé, sőt alkotmányos alapjoggá. Ez örvendetes, mert azt jelzi, hogy konszenzus jött létre néhány sarkalatos etikai elv elismerésében. Az új magyar alaptörvényben azonban kétes bioetikai normák jelennek meg.

Az utóbbi időkben folyamatosan csökkent a parlament nyilvánossága. A képviselői munkából ma azt láthatjuk, amit az Országgyűlés elnöke láttatni enged. Méltóságvédelem vagy információs monopólium?

Tavasszal jelenik meg könyv alakban Radnóti Sándor Az üvegalmárium – A magyar korona helye című tanulmánya, melyet eredetileg a Beszélő közölt. A Szuverén oldalán most a szöveghez csatolt új bevezető olvasható. A szerző ebben az írásában arra keresi a választ, hogy mi tesz tiszteletre méltóvá egy alkotmányt. Két kulcsfogalma a minimalizmus és muzealizálódás.

A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. Nézzük például a személyi szabadsághoz való jogot.

Magyarország körül csend lett. A nemzeti-konzervatív kormányzatnak a média megzabolázására tett kísérlete körül felkavarodott por leülepedett. Az Európai Bizottság a médiatörvény módosítását követelte, és meg is kapta, a sajtószabadságot fenyegető közvetlen veszély, úgy tűnik, elhárult. Orbán Viktor miniszterelnök gratulálhat magának: számára az ügy mindent egybevetve jól végződött. Igaz, el kellett tűrnie, hogy a médiatörvény miatt Brüsszelben kissé megleckéztessék, de még így is olcsón megúszta, ha figyelembe vesszük, mi is történik valójában Magyarországon. Ott ugyanis eltűnőben vannak az ország alkotmányos alapjai. Kétséges, hogy Magyarország alkotmányos állam marad-e a szó szokásos értelmében.

Izlandon a múlt évben alkotmányozási folyamat indult, amelybe a választópolgárok is bekapcsolódhattak. Az alkotmány sorsa azonban végső soron a jelenlegi és azt követő parlament képviselőinek a kezében van.

A kormánykoncepció a történelmi egyházakat privilegizálja, és ellehetetleníti a szabad egyházalapítást. Ez nemcsak az állam semlegességét és a vallásszabadságot sérti, hanem bénítja az oktatási és szociális ellátórendszert is.

A formálódó új alkotmányos rendszerben az Alkotmánybíróság szerepe leértékelődik, így a törvényhozó Országgyűlés megfelelő ellensúly nélkül működhet. Ezáltal a szuverenitás nemzetközileg meghaladott felfogása jut érvényre.

A háborúellenes tüntetők szabadságát vagy egy katonafiút gyászolók érzéseit kell-e védeni? Az amerikai bírósági döntés szerint a gyülekezési szabadság a közügyekben való állásfoglalás fontos eszköze, de nem irányulhat mások megfélemlítésére.

A kormánypártok az Országgyűlés elé terjesztették az új alkotmány tervezetét. Valószínű, hogy a szöveget néhány hét múlva elfogadják, és 2012. január 1-jén hatályba lép. Számos rendelkezése vagy a mostani alkotmány némileg átstilizált ismétlése, vagy olyan változtatásokat hoz a közjogi rendszerbe, amelyek más alkotmányos demokráciában beváltan működnek. Nem jelent közjogi anomáliát az államfő pozíciójának enyhe erősödése, az igazságszolgáltatás szervezeti átalakítása és számos közjogi méltóság meghosszabbított mandátuma. A szövegben azonban olyan súlyos problémák fedezhetők fel, amelyek miatt az új alkotmány nem ad okot a büszkeségre.

A borúlátó prognózis vált valóra: a kormányfő és követői karakteresen átformálják a magyar alkotmányos rendszert. Szimbólumaik világa infantilis akarnokságot tükröz, államszervezeti megoldásaik a hatalom kíméletlen központosítására irányulnak.

Ha az alkotmánytervezők komolyan vennék a választójog elveit, akkor nem a határon túliak, a csecsemők és a kisgyermekek szavazati jogán gondolkodnának, hanem a gondnokoltakén és a tinédzserekén.