PTJG

Jog

| Jog |
2011. február 3.
A magyar kormány az unióból érkező kritikák kereszttüzébe került a médiatörvény miatt. A színfalak mögötti és a nyilvános nyomásgyakorláson túl az uniónak szerény jogi eszközei vannak a tagállamokal szemben.
| Jog |
2011. január 31.
Egymást követik az információszabadságot sújtó bírósági ítéletek. A tét komoly, tekintettel az alapjogok egyébként is szűkülő világára és az állami hatalom tágulására.
| Jog |
2011. január 23.
A magánnyugdíjat, a médiát, a közszolgálati státuszt és sok más területet átalakító törvények ügyében tengernyi alkotmányossági beadvány készült. A kérdés most az, hogy van-e még intézményi ellensúlya a kormánytöbbségnek. Az idő lassan lejár.
| Jog |
2011. január 20.
A strasbourgi bíróságon akkor is megindulhat az állam elleni eljárás, ha még nem történt jogsértés, de a panaszos igazolja: egy őt közvetlenül érintő törvény miatt annak veszélye nyilvánvaló, és folyamatosan jelen van. A magyar sajtó számára ilyen lehet a médiatörvény.
| Jog |
2011. január 13.
Mióta az új alkotmány szabályozási elvei mindenki számára hozzáférhetők, több fórum is foglalkozott a készülő alaptörvény problematikus pontjaival. Ebben a cikkben a koncepció egyetlen mondatára fogok összpontosítani. Az Alapvető rendelkezések 8. pontja szerint: „Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak.” Két állítás mellett kívánok érvelni. Egyfelől azt állítom, hogy az elemzett tétel bántóan pontatlan, mert legalább három, egymástól radikálisan eltérő következtetésre juthatunk értelmezésekor. Másik tézisem, hogy bizonyos értelmezésben ez a tétel az új alkotmány jellegadó vonása lehet.
| Jog |
2011. január 9.
A felvételi eljárás célja, hogy kiderüljön, ki van megfelelő képességek birtokában ahhoz, hogy részt vegyen a felsőoktatásban. A többletpontok a jó képességű, de társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű diákoknak adnak esélyt az egyetemre jutásra.
| Jog |
2011. január 7.
Az emberi jogokról folyó mai vitát egy paradoxon jellemzi. Az emberi jogok egyrészt egy globális rend lingua francáját testesítik meg, másfelől azonban meglehetősen vitatott az igazolásuk és ennek folytán az érvényességük is. Miként lehetséges az, hogy miközben a morális méltóságtól fénylő jogok az egész világon érvényesek, és megsértésüket nemzetközi szankció sújtja, megalapozásuk mégis a levegőben lóg?
| Jog |
2011. január 6.
A titkos dokumentumokat közlő nemzetközi internetes szervezetet a jogvédők és a média hajlamos az információszabadság hősének, a kormányok viszont kiberterroristának tekinteni.
| Jog |
2010. december 20.
A készülő alkotmány pártolói a lengyel mintát emlegetve igénylik az ezeréves történelem és a keresztény vallás megjelenítését. A javasolt szövegek azonban ellentétesek a preambulum rendeltetésével, és beszédes torzói a lengyel megoldásnak.
| Jog |
2010. december 13.
A kormány új alkotmányos alapokra helyezte a véleménynyilvánítás szabadságát, és ennek megfelelően alakította át a médiarendszert. A szabályok egy része azonban még a módosított alkotmány szerint is alkotmányellenes.
| Jog |
2010. december 11.
Hosszú évekig élt az a hamis és rengeteg kárt okozó szemlélet, amely szerint a bírósági szervezet reformja befejeződött az 1997-ben elfogadott két kétharmados törvénnyel. Ez a nézet mindenki számára kényelmesnek tűnt, hiszen azok a változtatások, amelyekre azóta is szükség van, megbontották volna a felelőtlenség, következménynélküliség, alacsony színvonal régi konszenzusát. A jogállamnak megfelelő bírói működés mentális fejlődést igényelt volna, a bírói szerep lényegének átalakulását vagy ahogy a szakirodalom gyakran fogalmaz, a bírói ideológia megváltozását.
| Jog |
2010. december 10.
A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.
| Jog |
2010. december 9.
Az emberi jogok érvényesítése nem belügyi kérdés. Az egyetemes ENSZ-dokumentumok mellett Európa, Amerika és Afrika regionális egyezményekben garantálja e jogokat. Japán a hiányzó kelet-ázsiai biztonsági együttműködést szorgalmazza.
| Jog |
2010. december 6.
Az új sajtószabályozás filozófiája, hogy szűnjön meg a piaci szemléletű, „öncélú sajtószabadság”, és helyette „közösségelvű értékrendet” közvetítsenek a sajtótermékek. A kormányzat valóban bezárná a boltot.
| Jog |
2010. december 3.
Viták folynak az Alkotmánybíróság hatáskörének „alkotmányellenes” szűkítéséről és arról, hogy a készülő új alkotmány összeegyeztethető-e az alkotmányosság elveivel. Ennek kapcsán megfogalmazok egy kérdést, amelyről viszonylag kevés szó esik. Mondhatjuk-e, hogy az alkotmányjog legfontosabb elvei lényegében azonosak az egész világon, de legalábbis az európai kontinensen, így bármely alkotmánymódosítás vagy új alaptörvény megítélhető a közös elvek alapján?
| Jog |
2010. november 26.
Az Európai Unió csak olyan államokat vesz fel tagjai közé, amelyek elismerik a nemzetközi emberi jogokat. Ám az Uniónak nincs saját emberi jogi ítélkező fóruma, sőt az uniós intézmények is lehetnek jogsértők.
| Társadalom | , | Jog |
2010. november 25.
Két fiú 2008 májusában előre kitervelt módon, brutális kegyetlenséggel követett el gyilkosságot. Azért ölték meg osztálytársukat, mert bosszantotta őket túlzott baráti ragaszkodása, tolakodó magatartása. A büntető ítélet a magyar bűnözés történetében eddig példa nélkül állónak nevezte ezt a bűncselekményt. A jogerős ítéletet követően az elhunyt fiú szülei kártérítési pert indítottak a fiuk halála miatt elszenvedett lelki sérüléseik és fizikai egészségük romlása miatt. A perben alperesként nem csupán az elkövetők szerepeltek, hanem szüleik is.
| Jog |
2010. november 22.
Az alkotmányos demokráciák közel felében kétkamarás törvényhozás működik. Az orbáni alkotmányvízióban lebegő felsőház azonban nem a nyilvános népképviseletet erősítené, hanem hivatásrendi kiváltságokat biztosítana.
| Jog |
2010. november 15.
Az alkotmány tulajdonként védi a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat, ezért a tagdíjak elterelése sérti a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróságnak az eddigi esetjog alapján meg kellene semmisítenie az új szabályt, mégsem teheti meg.
| Jog |
2010. november 11.
Két világszámmal mutatkozik be az Orbán-kormány a világ alkotmányjogi porondján: alkotmányba írja, hogy akkor semmisíthető meg adótörvény, ha sérti az élethez való jogot, emellett azt hirdeti, hogy az Alkotmánybíróság megszüntetése nem volna antidemokratikus.

Weboldalunkon cookie-kat használunk.

A kattintson a További információk gombra.