PTJG

Jog

| Jog |
2011. november 19.
A bírósági ítéletek politikai vita tárgyává válhatnak. Érdemes összevetni az európai emberi jogi bíráskodásról zajló angliai vitát Kövér László megnyilvánulásával, mely szerint Strasbourgban idióták ítélkeznek.
| Jog |
2011. november 17.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság arra hivatkozással nem fizeti ki a kirendelt védők díját, hogy a költségvetési egyensúly megtartása mindenkinek közös érdeke.
| Jog |
2011. október 23.
2010 óta a politikai berendezkedés karakteres jellemzője a magán- és a közéleti szabadság csorbítása. Mi változott az előző két évtizedhez képest?
| Jog |
2011. október 11.
A Magyary-program centralizált, hierarchikus állam képét rajzolja meg. A közigazgatási reform kudarcra van ítélve, mert figyelmen kívül hagyja a modern hatékonysági megoldásokat és a demokratikus elvárásokat.
| Jog |
2011. október 4.
Elkészült az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény tervezete. Az alaptörvény az a keret, az a kaloda, amelyen belül az alkotmányos jogok védelmezői és a bírák a jövőben mozoghatnak. A keret igen szűkös, kényelmetlen és dohos. A törvénytervezet jól alkalmazkodik környezetéhez. Ebben a zord világban kell tehát majd eligazodnunk és megtalálnunk azokat a zugokat, amelyek a jövőben alkalmasak lehetnek az alapvető jogok védelmére, a csúfosan járt hatalommegosztás utolsó bástyáinak megóvására.
| Jog |
2011. August 9.
Az angol telefonlehallgatási botrány nyomán kiderült, hogy a válságot részben szabályozási hiányosságok okozzák. Hogyan lehet megőrizni a sajtó autonómiáját és kiszélesíteni a magánszféra védelmét?
| Jog |
2011. August 6.
"Nem lesz demokrácia Magyarországon az önkormányzás elvére épülő közigazgatás nélkül." Ezzel a ma is fájóan aktuális gondolattal emlékezünk a száz éve született Bibó Istvánra, a magyar állam demokratizálása iránt elkötelezett politikai gondolkodóra.
| Jog |
2011. július 27.
A gyülekezési törvény nem tiltja az arc elmaszkírozását. A kormányzat ezen próbált változtatni a 2006-os utcai harcokat követően és most, a „bohócforradalom” után. A kérdés az, hogy szabad-e tiltani az arc titkolását.
| Jog |
2011. július 22.
Magyaristáknak rendőrségi papírjuk van arról, hogy szabadon tüntethetnek a Sziget Fesztivál közepén. Látszólag eszement helyzet, amelyre nincs megoldás. Mivel nem a természeti állapotban élünk, hanem egy államban, a konfliktus kezelhető.
| Jog |
2011. július 18.
Az új törvény tizennégy felekezetet ismer el egyházként – több mint 300 egyház elveszíti ezt a státuszát. Egy jó kormányzat számára egyformán kedves volna a különböző hitűek vallásgyakorlása és karitatív tevékenysége.
| Jog |
2011. július 12.
Annak, hogy az uralmon lévő párt szabja meg a választás feltételeit, gazdag magyar hagyománya van. De ne feledjük, ez a hagyomány a demokráciával szemben határozta meg magát.
| Jog |
2011. július 9.
Az uniós tagság lehetőségekkel és komoly korlátozásokkal jár az állam számára, ezért elkerülhetetlen a megfelelő alkotmányos szabályozás. Az új alaptörvény korszerűtlen felfogást képvisel a regionális és globális együttműködésről.
| Politika | , | Jog |
2011. július 6.
Az alaptörvény számos változást hozott a kisebbségi jogvédelem terén, rendelkezéseinek hatását azonban csak az elfogadásra váró, többnyire kétharmados támogatottságot igénylő törvények adják majd meg. Az írás az új alkotmányban kifejezett kisebbségpolitikai szemléletváltás fontosabb elemeit mutatja be. Összefoglalva megállapítható, hogy a múltba tekintő ideológiai deklarációk mellett zavaros és a jogvédelem tekintetében leginkább visszalépést jelentő szabályozás született.
| Jog |
2011. július 5.
Az már eddig is közismert volt, hogy a “nemzeti egység” programját és a nemzetgazdaság talpraállítását célzó “nemzeti munkaterv” jelszavait a gömbösi politikai szótárból kölcsönözte a “fülkeforradalom” kormánya. Ezeket a párhuzamokat gazdagították a közmunka-program nyilvánosságra került részletei, és nem utolsó sorban a kormány sikerként kommunikált külpolitikai próbálkozásai.
| Jog |
2011. július 4.
Az amszterdami bíróság felmentette a gyűlöletbeszéd vádja alól a szélsőjobboldali párt elnökét, miközben a strasbourgi emberi jogi bíróság jóváhagyta egy gyűlölködő belga politikus megbüntetését. A perlés tévút.
| Jog |
2011. június 22.
Az új alkotmány a nemzet történelmi alkotmányát helyreállító alaptörvényként jeleníti meg önmagát. Bár e „történelmi alkotmány” az új berendezkedés egyik legfontosabb jogforrása, jelentéséről csak elvont módon szól a preambulum.
| Jog |
2011. június 18.
A menekültek és a menedékkérők ügyeiben sorra születnek a legalapvetőbb emberiességi szempontokat nem tisztelő és az európai sztenderdekkel szembemenő kiutasító bírói döntések.
| Jog |
2011. június 10.
A két világháború helyrehozhatatlan veszteségeinek az emléke sem veszi el a kedvet a háborús politikai nyelv használatától. Pedig, ha valami tanulsága lehet Trianonnak, akkor az az, hogy a politikai közösséget nem lehet ellenségképekkel pótolni.
| Jog |
2011. június 7.
Az alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok. A strasbourgi bíróságnak fontos szerepe lehet, de nem tudja teljesen átvenni az alapjogvédelmi funkciókat.
| Társadalom | , | Jog |
2011. május 25.
A tavalyi árvíz után a Jobbik – több helyi lakos szerint – csak a nem romáknak osztott adományt Szalonna faluban. A hatóság most megállapította, hogy a diszkriminatív bánásmód nem része a szabadságnak, mégsem marasztalta el a pártot.

Weboldalunkon cookie-kat használunk.

A kattintson a További információk gombra.