Jog

Ha nincs jogunk ellenállni a zsarnoki kormányzati rendszereknek, az emberi jogokról való beszéd csak üres fecsegés.

Az alkotmányos helyreállításnak akkor van legnagyobb esélye a sikerre, ha a legalitás elvét ki tudja szabadítani a rajta élősködő autokratikus rezsim eszköztárából.

A demokratikus ellenzék egy választási siker után akkor lesz képes sikeres alkotmányozás beindítására, ha elfogadja, hogy minimális konszenzusra van szükség az alkotmányos alapértékekben.

A kétharmadtól való eltérés nem szakítja meg a jogfolytonosságot, és meghatározott feltételek esetén nem sérti a jogállamiságot. A kétharmadtól való eltérés nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet.

Szabad-e egyszerű többséggel eltörölni az alaptörvényt és új alkotmányt elfogadni, vagy mindenképp kétharmad kell? Ez az írás vitatja, hogy csak a kétharmad a válasz. Van eset, amikor nem kell kétharmad, és van, amikor a kétharmad is kevés.

A budaörsi önkormányzat példaértékű esete a “szolidaritási” adóval. Miként számolja fel az állam a helyi autonómiákat, és miként asszisztál ehhez a bíróság?

Fontosabb kormányzati cél lett a korszerű programokat megvalósító szervezetek ellehetetlenítése, mint a bűnmegelőzés.

A civilek elleni intézkedéscsomag nyilvánvaló célja a megbélyegzés. A javasolt törvény a demokratikus elvek mellett a magyar jogrend szabályainak is ellentmond.

Kötelező áthelyezés. Megfelezett fizetések. Hatékony jogorvoslat hiánya. Egy példa az állami tisztviselők kiszolgáltatottságáról.

Az alaptörvény szerint az Országgyűlés választja az államfőt, valójában a miniszterelnök jelöli ki. Miféle rendszer ez? Nem tökéletlen demokrácia, hanem újfajta autoritarizmus.  

Mást ért alkotmányos identitáson a német Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és több kelet-közép-európai bíróság. A fogalom folytonosságot sugall, ám sokszor csak azt jelzi, merről fúj a politikai szél.

Világjelenség, hogy a hatalom urai a „nép nevében” támadják az alkotmányosságot védő bíróságokat. Ám azok nem a demokrácia korlátai, hanem nélkülözhetetlen alkotóelemei. Nélkülük nem a nép önkormányzata lesz, hanem önkényuralom.

Sik Domonkos azt írja cikkében, hogy az állampárt egyre nyíltabban hagyja figyelmen kívül a demokratikus szabályokat. Az állítást támogató széljegyzet következik az alaptörvény természetéről.

A családok és gyermekek védelme egyetemes jogelv. A menekült és menedékkérő gyerekek különleges bánásmódra jogosultak. Mit jelent, ha a kormányzat kirekeszti őket a védett körből?

Az autoriter kormányzatok hatástalanítják az alkotmánybíróságot. A magyar helyzet mégis más, mint a lengyel: nincs védelemre méltó alkotmány, és új bírók választása nem hoz változást. Van alkotmánybíróság, de nincs alkotmánybíráskodás.

A Kiss László-ügyben a közérdek és az állampolgárok közérdekű információhoz való joga kívánja meg a tettes nyilvános beazonosítását. Az eset kavarta indulatok azonban veszélyeket is hordoznak magukban. 

A brüsszeli terrortámadás után a magyar kormány továbbra is az EU-val és a menekülőkkel szembeni gyűlöletet gerjeszti. A mögöttes cél a kormányfői hatalom kiterjesztése. Az alaptörvény módosítása nem támogatható.

Az európai együttműködés világraszóló újdonság. Demokratikus továbbfejlesztése szörnyen nehéz. Ám elvi, társadalmi és természeti okok miatt nincs út „vissza a nemzetállamhoz”. Vagy ha mégis, akkor az autokrácia zsákutcájába vezet.

A gyermekek, szülők és tanárok jogait sértő közoktatási intézkedések rendszert alkotnak. Emellett az új oktatási struktúra a szociális kirekesztés alapja. Kérdés, hogy a bíróságok korlátozzák-e még az ilyen kormányzati törekvéseket.

A kormányzat sokféle módon reagált a menekülők érkezésére. A cél folyamatosan az, hogy az ország ne legyen biztonságos az üldözöttek számára. A nemzetközi és az uniós szabályok, de még a hazai törvények sem számítanak.