Jog

Az alkotmányos demokráciák közel felében kétkamarás törvényhozás működik. Az orbáni alkotmányvízióban lebegő felsőház azonban nem a nyilvános népképviseletet erősítené, hanem hivatásrendi kiváltságokat biztosítana.

Az alkotmány tulajdonként védi a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat, ezért a tagdíjak elterelése sérti a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróságnak az eddigi esetjog alapján meg kellene semmisítenie az új szabályt, mégsem teheti meg.

Két világszámmal mutatkozik be az Orbán-kormány a világ alkotmányjogi porondján: alkotmányba írja, hogy akkor semmisíthető meg adótörvény, ha sérti az élethez való jogot, emellett azt hirdeti, hogy az Alkotmánybíróság megszüntetése nem volna antidemokratikus.

A migrációs szabályokról szóló törvényjavaslat olyan képet fest Magyarországról, mintha veszélyes külföldiek tömegei ólálkodnának az ország határainál. Az új politika sarokkövei: a jogi garanciák csökkentése, a szabadságelvonás kiterjesztése, a jogorvoslat csorbítása.

A kormányfő káros monstrumnak tartja az alkotmányt és szószólóját, az Alkotmánybíróságot, amelytől igyekszik megszabadulni. A küzdelem eldőlni látszik, de még alakíthatják váratlan fordulatok. 

Egyre több európai állam tiltja az egész testet eltakaró burka és a szemet szabadon hagyó, de az arcot elfedő nikáb viseletét a közterületeken. A szabályok nem a divatot, hanem az önrendelkezést és a vallás kinyilvánítását korlátozzák.

Az ügyészség az egyetlen intézmény az alkotmányban, amelynek státusza tisztázatlan maradt a rendszerváltás után. A mostani módosítás egyértelművé teszi a helyzetet: a jogelvek uralma helyett az uralom elve érvényesül.

Fogy az esély, hogy a parlament és az államszervezet nem válik teljesen a kormány játszóterévé. Az elhatalmasodó kormányzatot a nyilvános jogalkotás törvényben elismert elvei fékezhetnék. Az eddigi gyakorlat nem kedvez a racionális vitának.

Egyre több állam ismeri el az azonos neműek házasságát. A magyar Alkotmánybíróság 2008-ban mégis úgy ítélte meg, hogy a melegházasság legalizálásának tendenciája „megtorpanni látszik”. Az idő azonban nem állt meg.

Az új kormány elszámoltatási törekvéseivel kapcsolatban le kell szögezni: semmi nem indokolja, hogy a bűncselekményt elkövető politikusok mentességet kapjanak a felelősségre vonás alól. Másfelől semmi nem indokolhatja, hogy esetükben eltekintsenek a tisztességes eljárás mindenkit megillető követelményeitől.

A Jobbik reklámügye ismét reflektorfénybe állította a szólásszabadságot. Az Országos Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság előtti jogvita új eleme, hogy a romaellenes kampány közintézményekben jelent meg.

A strasbourgi bíróság szerint a genetikai mintavétel angliai gyakorlata sérti a magánélethez való jogot. Az ítélet nyomán a munkáspárti kormány módosította a szabályozást, de a rendszer nem sokat változott. A most kormányzó toryk a választási kampányban bírálták a terjeszkedő államhatalmat.

A különnemű élettársak közjegyzőnél kérhetik kapcsolatuk nyilvántartásba vételét. A szabály célja, hogy a párok könnyebben élhessenek a szabadon választott életformájukhoz kötődő jogokkal. Az egészségügyi intézmények gyakorlata viszont akadállyá formálja a szabadság jogintézményét.

A lisszaboni szerződés arra kötelezi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az emberi jogok európai egyezményéhez. A csatlakozás mikéntje még ma is kérdéses, de elhárult a legfőbb akadály, amelyet Oroszország és az Európa Tanács viaskodása okozott.

A parlamenti többség új alkotmányt akar. Az alkotmányról hangoztatott nézetek azonban homályosak és zavarosak, az új alkotmányos szokások pedig rendkívül aggasztóak. Nem sugárzik belőlük a megegyezés készsége, csak a változtatás akarása.

A kormányzati büntetőpolitika célja, hogy legyen Rend. A folyamatosan módosuló jogszabályok alapján egyre több embert lehet megfosztani a szabadságától, és egyre több ügyben nem a független bíróság dönt.

Az idei választások győztese egymaga megszerezte az alkotmány módosításához szükséges parlamenti többséget. Ha az alkotmányba ütköző törvényt akar elfogadtatni, csak megváltoztatja az alaptörvény szövegét, és tervei előtt máris szabad az út. Csakhogy az alkotmány nem írható át tetszés szerint, „nemcsak betűje van, hanem szelleme is, amit tiszteletben kell tartani”. Ezt Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök nyilatkozta, még a választás előtt. Pokorni azóta hallgat. Ám attól még az elv, melyet cserbenhagyott, igaz. A demokratikus pártokat akkor is köti az alkotmánytisztelet, amikor az alkotmány betűje nem köti őket.

2010 tavaszán jelentette be visszavonulását az amerikai Szövetségi Legfelső Bíróság legendás bírája, John Paul Stevens. Ezzel kezdetét vette az új főbíró választásának több hónapos processzusa.

A török alkotmánybíróság nyáron megsemmisítette a kormány átfogó alkotmánymódosító csomagjának egyes elemeit. Az alkotmányreform fennmaradó részeiről szeptember 12-én népszavazáson döntöttek a polgárok.

A német alkotmánybíróság tekintélye nem a bírói személyiségekre, hanem a testület színvonalas határozataira és az alkotmányos elvek iránti elkötelezettségre épül. A határozatok, ritka kivételektől eltekintve, nagy többséggel születnek. Az ítéletekhez a pártok kooperatív alkotmányos szokásai adják a politikai hátteret.