Politika

Az Európai Uniót jelenleg belülről és kívülről is reakciós nacionalizmus fenyegeti, holott egyetlen európai problémát sem könnyebb tagállami szinten megoldani, mint az Unión belül.

A tiltakozási hullám és a Fidesz látványos hanyatlása nem véletlenszerű, egyedi körülményekkel, hanem a NER lényegi vonásaival függnek össze.

Az alábbi esszét két olyan közösségnek ajánlottam, melyeket különösen közel érzek magamhoz. Azt szerettem volna, ha megosztva jelenhetne meg a Beszélő és a Szuverén internetes felületén. Hálás vagyok a két lap szerkesztőinek, amiért ezt lehetővé tették. Az első négy szakasz a Szuverén, a további hét pedig a Beszélő honlapján olvasható.

Az elmúlt hónapokban a baloldali-liberális pártok szimbolikusan lemondtak ellenzéki szerepükről. Ebben a helyzetben létjogosultságuk kétségessé vált.

Az összes nyugati demokrácia liberális demokrácia. Orbán nem a demokrácia másik változatát ajánlja, hanem a nyugati demokráciák helyett a keleti autokráciákat.

Orbán beszéde hivatalos állásponttá tette a rendszerváltás eszméinek, a liberális demokráciának a megtagadását. Állításával szemben a liberális demokráciának nincsen sikeres alternatívája a fejlett társadalmakban.

A nemzetek feletti demokrácia megteremtésének fontos állomása lehet, hogy az európai pártok programokat mutattak be, elnökjelölteket állítottak, majd megválasztották Junckert. A folyamatot nem csak a kormányfők ellenállása hátráltatja.

Putyin Oroszországa sokféle eszközzel igyekszik hatalma alatt tartani az egykori szovjet tagköztársaságokat. Az Eurázsiai Gazdasági Unió a nyugati integráció gyengítését és az orosz államfő hatalmának megerősítését szolgálja.

A kormány az elmúlt hónapokban, teljesítve ígéretét „folytatja”, amibe 2010-ben belekezdett, ezáltal pedig egy konszolidálhatatlan rendszert épít ki.

A „szárszói” értelmiség szerepzavara és ítéletalkotásának csődje nem érinti a liberális felfogás alapjait.

A választás eredménye az eddigi baloldali politika súlyos kudarcát mutatja, de a Fidesz vezetői sem lehetnek nyugodtak.

A „Jogállamiság Európai Unión belüli megóvására szolgáló keret” volna az a régóta vágyott eszköz, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a tagállami demokratikus deficittel hatékonyan szembeszálljon? Igen is, meg nem is.

Demokráciában a politikai döntések jelentős részét a többségi elv alapján hozzuk meg, ám a többséggel hozott döntések legitimitása nem magától értetődő, és nem áll fenn feltétel nélkül.

Március 5. óta korlátozott választási megfigyelői misszió működik Magyarországon. A nemzetközi megfigyelők jelenléte azonban nem garancia a választások tisztaságára. De akkor miről szól a megfigyelés, és mi a tétje?

Hagyományosan egy jól működő demokratikus kultúra jelének tartjuk, ha egy politikai elit nagykoalíció megalkotására képes. A 2013-as német koalíciós tárgyalások menete és a megállapodás tartalma azonban joggal vívja ki a polgári demokratikus elemzők kritikáját.

Súlyos hibát követett el a kormány a külhoni magyaroknak biztosított kettős állampolgárság biztosításával. Ez a lépés ugyanis tartós sikertelenségre ítéli a kisebbségi autonómia törekvéseket.

A hajléktalanokat sújtó rendeletek alapjogokat sértenek – igaz, jogállam hiányában ez nem számon kérhető. Ezért fontos, hogy kimondjuk: ez egyúttal a nemzeti szolidaritás elárulása is.

Egy évvel ezelőtt még úgy tűnt, a Fidesz már megverte saját magát. Most a baloldal teszi ugyanezt.

A német szövetségi választások eredményének fényében felmerül a kérdés, hogy az FDP választási kudarcának okai a német liberális párt speciális helyzetében és történetében keresendők-e, vagy maga a liberalizmus nem képes adekvát választ adni a kor kihívásaira.

Ki tud-e törni az ellenzéki oldal a politikai nyelvroncsolásból? Fel tudnak-e mutatni az ellenzéki pártok valami vonzó politikai tartalmat a „nagy összefogás” akarásán kívül?