Politika

A politikai döntés már megszületett: 2014-ben már csak azok szavazhatnak az országgyűlési választásokon, akik hónapokkal korábban valamilyen ma még ismeretlen hivatali eljárásban előzetesen regisztráltatják magukat. 

A miniszterelnök a demokrácia alternatívájának bevezetésére vonatkozó nyilatkozatával megemelte a tétet: a kérdés immáron az, hogy értjük-e, és ragaszkodunk-e a demokráciához.

Nincsen okunk az eredeti következtetéseink felülvizsgálatára, ezért a szuverén.hu nem tesz eleget Gyurcsány Ferenc helyreigazítási kérelmének.

Az Orbán-rezsim működésének alapja, hogy hatalmát általában nagyobbnak tartják a valóságosnál. Minden sikeres tiltakozó fellépés látni engedi tényleges korlátait, és ezzel közelebb visz a rezsim bukásához.

Ha Gyurcsány nem tudja napokon belül megcáfolni a szakdolgozatával kapcsolatos gyanút, akkor távoznia kell a demokratikus politikából. Esete nyilvánvalóan hasonló a Schmitt-ügyhöz, de itt másról is szó van.

Gyakran nagy – talán túlságosan nagy – jelentőséget tulajdonítanak az euróövezet lehetséges szétesésének. Sokan úgy vélik, hogy az euróövezet felbomlása – például Görögország kilépése és a drachma újbóli bevezetése – olyan politikai kudarcot jelentene, amely Európa stabilitását is fenyegetné.

A plágiumbotrány megmutatta, hogy a jobboldalon is vannak, akik számára a győzelemnél fontosabb az alapvető politikai normák tisztelete.

A Német Bundestag elnöke! Tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves tisztelt polgártársaim bel- és külföldön! Először is engedje meg, elnök úr, hogy megköszönjem az ülés utánozhatatlan vezetését és a ragyogó példát, amely megvilágítja országunk számára, hogy a politika szerezhet örömöt. Bundesrat-elnök úr! Az ön szavai mély és tartós visszhangra találtak bennem, és biztos vagyok benne, hogy Wulff szövetségi elnök úrban is. Köszönöm önnek! Kedves polgártársak! Végtére is milyen legyen ez az ország, amire gyermekeink és unokáink egyszer majd azt mondják: ez a „mi országunk”?

A kormányzat politikai stabilizálódása átmeneti lehet. A Fidesz ma anélkül élvezheti a várt IMF-megállapodás kedvező hatásait, hogy az árával szembesülni kellett volna, ám ez a helyzet aligha lehet tartós.

Idén ünnepli tízéves fennállását a Globális Alap az AIDS, Tuberkulózis és Malária Ellen nevű szervezet. Az évfordulóra a globális egyenlőtlenség elleni tüntetéssorozat közepette kerül sor. A világ figyelme a gazdaságot és a társadalompolitikát aránytalanul befolyásolni képes egy százalékkal szembeforduló Occupy mozgalmak felé irányul. Eközben a fejlődő országok és a Globális Alap kedvezményezettjeinek aktivistái arra koncentrálnak, hogy az alapot valami módon életben tartsák.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium harmincöt oldalas vitaanyagot készített a korrupcióról. A dokumentumban nincs szó a politikai korrupcióról és a párt- és kampányfinanszírozásról. Vajon miért nem lép a kormány ezen a területen?

Az Európai Bizottság szerint Magyarország az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével, valamint az adatvédelmi és információszabadsági hatóság felállításával megsértette az ilyen intézmények függetlenségére vonatkozó uniós előírást, ezért a bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat. Miközben az adatvédelmi hatóság jogállásának alapvető kérdései a közbeszéd részévé váltak – a hatóság vezetője eddig a sajtóban csak arról nyilatkozott, hogy az általa vezetett szervezet mennyire független –, méltatlanul kevés szó esik arról, hogy az adatvédelmi biztos intézménye nem csak jogállásában különbözik a helyette létrehozott hatóságtól.

A kormány az ellenzék felé nyitás látszatát kelti – ezzel a politikai mozgósítás visszafogása a célja. Ha az ellenzék ezt az ajánlatot elfogadja, a legfontosabb fegyveréről mond le cserébe a semmiért.

A kormány felsőoktatás-átalakítási törekvései lényegében nagymértékben kiterjesztik és megemelik a magyar felsőoktatásban (költségtérítés álnéven) addig is létező, de a nappali alapképzésben nem túl jelentős szerepet játszó tandíjat. Valamiért azonban mintha még azok az oktatási szakemberek, oktatáskutatók sem örülnének ennek a finanszírozási modellváltásnak, akik korábban többször is nyilvánvalóvá tették, hogy helyesnek tartanák a tandíjak bevezetését a magyar felsőoktatásban. A magyarázat a tervezett új rendszer alacsony hatékonysága, igazságtalansága és átgondolatlansága.

Január 17-én az Európai Bizottság sürgősséggel kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a közelmúltban alkotott törvényei sértik az unió szerződéseit. Másnap Orbán Viktor szenvedélyes vitában védte országa új alkotmányos rendjét az Európai Parlamentben. Védekezésének lényege sejthető volt a Fidesz-kormány képviselőinek a világ számos pontján hetek óta ismételgetett, az új alkotmányt magyarázó nyilatkozataiból. Azt állítják, hogy félreértették őket, és azt ismételgetik, hogy a külföldi kritikusok nem értik Magyarországot. Most azokat a leggyakoribb érveket veszem számba, amelyeket a kormány saját védelmében hangoztatni szokott, és rámutatok arra, hogy ezek az új alkotmányos rendre adott magyarázatok megalapozatlanok.

Az Európai Unión belül az euró megmentése van napirenden, ennek főszereplője Angela Merkel és Nicolas Sarkozy. Európa-szerte a „Merkozy” műszó erre a válságkezelő párosra utal. Leszámítva Franciaországot, ahol kezdetét vette az elnökválasztási kampány. A francia ellenzék szemében „Merkozy” nem az uniós politikát koordináló német–francia párosra utal, hanem arra a sanda gyanúra, hogy „német” Európa épül, és a francia elnök tehetetlenül tetszeleg a német kancellár oldalán.

A kormánypárti erődemonstráció sikeres volt, de nem növeli a kormánytöbbség politikai mozgásterét. Az EU-ellenes indulatok felszításával viszont saját céljai elérését hátráltatja.

A Fidesz–KDNP politikája 2012 januárjában összeomlani látszik, egy esetleges elhúzódó végjátékért mindannyian nagy árat fizetünk. Lehet, hogy előrehozott választás a megoldás?

A magyar gazdaság vészhelyzetének főképp politikai okai vannak, ezért az összeomlás elhárítása gazdaságpolitikai és jogállami fordulatot tesz szükségessé. A fordulatnak hosszabb távon a jobboldal számára is elfogadhatónak kell lennie.

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász Egy liberális lelkiismerete címmel blogot vezet a New York Times online kiadásában, ahol közzétette Kim Lane Sheppele princetoni professzor vendégbejegyzését a magyar alkotmányos átalakulásról. A posztra nyílt levélben reagált Szapáry György, Magyarország egyesült államokbeli nagykövete. Sheppele az alábbi viszontválaszt jelentette meg.